100 milliókért meghalni teljesen felesleges
2011. júl. 28.
Ahogy Tunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára fogalmazott régebben, vélhetően az első biztosítási szerződés megkötése után el is követték az első biztosítási csalást. A magyar biztosítók évente több tízmilliárdot fizetnek ki biztosítási csalásokra, nyugat-európai szakértők szerint a kárkifizetések közel egytizede bizonyosan csalás. A kár annak ellenére ekkora, hogy a csalások nagy részét még a kifizetések előtt felderítik. A biztosítási csalások két leggyakoribb területe a gépjármű- és a vagyonbiztosítás.
A gépjármű-biztosítási csalások leggyakoribb esetei megrendezett autóbalesetek, valós balesetek bekövetkezése után visszamenőleges időponttal megkísérelt biztosítási szerződéskötések, fiktív gépjármű javítási számlák benyújtásai, illetve a jogos igénynél magasabb összegű kártérítés igénylések. Jelentős számban fordul még elő a casco-csalás oly módon, hogy a járművet a tulajdonos tudtával és megbízásával eladják, ellopatják vagy szétszerelik és alkatrészként értékesítik, majd megkísérlik felvenni a biztosítótól a lopáskár utáni kártérítést.
A vagyonbiztosítások területén a gépjármű-biztosítások mellett a legtöbb csalási kísérlet a tűzkárokhoz kapcsolódik, mert az elkövetők úgy vélik, hogy a tűz minden bizonyítékot elpusztít majd, és így könnyen hozzájuthatnak a nagy összegű kártérítésekhez.
Az életbiztosítások tekintetében elkövetett csalásoknál gyakori a fiktív testi sérülésekre benyújtott kárigény, az orvosi dokumentációk meghamisítása, a súlyosan beteg biztosítottra megkötött életbiztosítások, illetve a lényeges körülmények szándékos eltitkolása. Bár olyan is előfordult, hogy a szerződésben szereplő szerencsétlen megfogalmazások vagy definíciók miatt egy faluból többen is kezüket égetve, megszúrva rohantak egy biztosítóhoz pénzért. A károk definiálásánál ezért a biztosítók igyekeznek minél egyértelműbben fogalmazni ma már. Ha többen hasonló kárigénnyel jelentkeznek egy biztosítónál az eleve gyanús.
Leggyakrabban a kárszakértő, kárrendező észleli a gyanús esteteket, vagy az az ellenőrzések, kimutatások alapján tűnik fel. A biztosítónál meghatározott kárösszeg felett szigorított a kárrendezés, és kötelező a helyszíni illetve az ún. károkozói szemle. A kárgyakoriság, kárhányad, illetve az életbiztosítások megszüntetésének ugrásszerű emelkedése is felkeltheti a csalás gyanúját.
Kockázatelemzési módszer alapján is feltűnhet a csalás. Emellett a biztosító külső információ, bejelentés, illetve a rendőrségtől vagy társbiztosítótól származó információ alapján is vizsgálódhat.
Nyugat-európai szakértők szerint feltételezhetően a biztosítási kárkifizetések mintegy 10 %-a csalás. Magyarországon a jogosulatlanul igényelt kifizetések több tízmilliárd forintot tesznek ki évente. A biztosító a csalások jelentős részét még kifizetés előtt felderíti, ezek egy része azonban látens marad.
A nemzetközi együttműködésnek és a legjobb gyakorlati fogások csoportszintű megosztásának köszönhetően a biztosítási csalásokat napjainkban sokkal hatékonyabban derítik fel, mint korábban. Egy cseh biztosító például éves szinten több mint 9 millió euró összértékű biztosítási csalást leplez le, az egyik szlovák biztosító pedig havonta átlagosan közel 300 gyanús biztosítási eseményt vizsgál Szlovákiában. Egy magyarországi biztosító vizsgálati csoportja évente 1000-1500 vizsgálatot indít, ennek nyomán évi több mint 200 biztosítási csalást derítenek fel, az emiatt elutasított kárigények értéke évente mintegy 800 millió Ft.
Mint érdeklődésünkre elmondták, a fent említett hazai biztosító 2010-ben vezetett be egy olyan „biztosítási csalás analitika” rendszert, mely elemzi és értékeli a bejelentett káreseményeket, és a megfelelő kritériumok alapján azonnal jelzi a vélhetően gyanús eseteket, ezzel is segítve a visszaélések kiszűrését és felderítését.
Segíthet az együttműködés a biztosítók között. Fontos a speciális ún. fraud manageri oktatás, illetve a rendőrség részéről biztosítási csalás felderítésére szakosodott nyomozók kiképzése. A biztosító igyekszik maga is kiszűrni illetve felderíteni a visszaéléseket. Hangsúlyos a belső szabályozás és ellenőrzés. Sokat segíthet az is, ha növekszik a biztosítási csalás társadalmi elítélése.
A legtöbb biztosított úgy tekint a biztosítási csalásra, mint olyan bűncselekményre, ahol nincsenek áldozatok, hiszen gazdasági veszteség egyedül a biztosítótársaságokat éri. Ez a nézőpont azonban távolról sem helyes. A biztosítási csalások valamennyiünket érintenek. A biztosítók világszerte komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a biztosítási csalásokat minden esetben leleplezzék. Ennek kézenfekvő oka van. Ha a csalások felderítetlenül maradnának, elkerülhetetlen lenne a biztosítási díjak emelkedése. A biztosítási matematikusok ugyanis kénytelenek lennének az ilyen soha meg nem történt balesetekre, illetve a súlyosabbnak beállított balesetekre kifizetett kártérítési összegeket is számításba venni.
Halj meg máskor - nem jó üzlet
Magyarországon a Suzuki személygépkocsikhoz köthető esetek száma volt az egyik legkiemelkedőbb. 1994 végétől 2 év alatt 500 casco lopáskárt jelentettek be az egyik nagy hazai biztosítónál Suzuki személygépkocsikra. 1995-ben már 6 százalék volt a lopásgyakoriság ezekre az autókra. A biztosító vizsgálati csoportja a rendőrséggel együttműködve vizsgálta a gyanús eseteket, mely során kiderült, hogy a legtöbb alkalommal fiktív autólopásokról volt szó. Sokszor a gépjárművet a tulajdonos tudtával/ megbízásából külföldre vitték, és ezt követően jelentették be a lopáskárt. A rendőrség 60 fő gyanúsított ellen csalás miatt folytatott eljárást, melynek során az „ellopott” járművek 10 százalékát megtalálták és visszaszállították külföldről. 1997-re a Suzuki márkájú autók lopásgyakorisága 6 százalékról 1 százalékra csökkent.
Az amerikai filmekben és sorozatokban sokszor előfordul, hogy életbiztosításokkal próbálnak meg csalni - ez Magyarországon annyira nem jellemző. Aki ugyanis így szeretne milliókhoz jutni, annak meg kell szakítania minden kapcsolatát a környezetével és egy ekkora országban ez jóval nehezebb. De nem példa nélküli.
Nagy összegű életbiztosítás megkötését követően egy asszony kárigényt nyújtott be Magyarországon azzal, hogy férje egy görögországi nyaralás során szörfbalesetben életét vesztette a tengerben. A kedvezményezett feleség több biztosítótársaságnál számos életbiztosítást kötött, összesen közel 100 millió forint értékű haláleseti szolgáltatással. A szolgáltatási összegek kifizetését minden biztosító elutasította és magánnyomozót kértek fel az eset kivizsgálására. A magánnyomozó megállapította, hogy a biztosított, aki állítólag életét vesztette, valójában egy farmon él Csehország vagy Szlovákia területén. A rendőrség a férfit és cinkostársait letartóztatta és Magyarországon vádat emeltek ellenük.
Forrás: privatbankar.hu