Amikor a megtakarítás jó helyre kerül

Kiút a lakáspiaci bizonytalanságból: átalakuló előtakarékossági rendszer Magyarországon

A lakástakarékpénztári megtakarítások már a gazdasági válság előtt is népszerűek voltak a magyar lakosság körében. Egy 2010-es felmérés szerint rövidtávon (2-3 éven belül) a lakosság 22%-a tervez lakáscélú beruházásokat. Összesen 32% rendelkezik megtakarítással erre a célra, és mintegy 17% tervez előtakarékossági megoldás segítségével.
A hitelpiaci nehézségek ellenére az eddigi két szereplő (Fundamenta és OTP Lakáskassza) folyamatos állománynövekedésről számolt be (ld. A mellékelt ábrát). Több befolyásoló tényező is jókor jött a pénztáraknak: a jelzálog-bejegyzés megszüntetésével gyakorlatilag bedőlt a deviza alapú jelzálog-hitelezés. A közeljövőben ennél is nagyobb szerep juthat a pénztáraknak a hazai lakásfinanszírozásban. 2011-től több, az ügyfelek és a piaci szereplők szempontjából is kedvező jogszabályi változás lépett életbe (lásd a keretes írást).

Az állam a megtakarítási időszakban az éves betétbefizetések után jelenleg 30%-os, de maximum évi 72 000 Ft (2011-től 720.000 Ft) összegű vissza nem térítendő állami támogatást biztosít, ami adó- és járulékmentes. Ez a támogatás idéntől kizárólag lakáscélú felhasználás esetén vehető igénybe. Havi 20.000 részlet esetén a teljes szerződött összeg közel 8 millió forint lesz – ebből akár egy egész lakásvásárlást is lehetne finanszírozni (de több, családon belüli szerződés rugalmas összevonásával már biztosan). Ráadásul az új ajánlat kamat-oldalról is versenyképes: a forint alapú hiteleknél általában a teljes hiteldíj-mutató 9,00 és 10,50% között mozog, bizonyos támogatott konstrukciók esetében 7 és 8 százalék közötti. A lakástakarék-pénztári hitelfelvételnél ezek a mutatók 8% (lejárat előtt felvett, úgynevezett ’áthidaló kölcsön’ esetében) illetve 5% (a valódi hitelszakaszban) közé zuhannak. A hazai szolgáltatók a szabad pénzeszközeiknek már 75 százalékát helyezhetik ki azonnali hitelként, így jelentősen nőhet azoknak a száma, akik hitelből vesznek lakást.

Hamarosan duplájára bővül a kínálati piac: hiteles források szerint önálló pénztár létrehozásán dolgozik az Erste Bank, a CIG Pannónia Biztosító pedig új társaság alapítását tervezi. Az új szereplők belépését talán még elbírja a piac, ugyanis a magyar lakosságnak eddig 12 százaléka rendelkezik lakás-takarékpénztári szerződéssel. Németországban és Ausztriában ez az arány 40 százalék körüli, Csehországban pedig több mint 50 százalék.
Az ilyen jellegű rendszeres takarékoskodást a biztosítások optimalizálásával lehet a legkézenfekvőbb elkezdeni. Ha egy teljes 20 ezer forintos törlesztést nem is, de ennek nagy részét egyszerűen megtakaríthatjuk a háztartást terhelő szerződések (KGFB, casco, lakásbiztosítás) újrakötésével vagy optimalizálásával. Ezek jelenthetik a modern öngondoskodási kultúrához vezető hosszú út első lépéseit. 
 

Forrás: pba.hu