Árvíz: jár-e kártérítés a kieső forgalom után?

Az utóbbi napokban a megáradt folyók számos kiskereskedelmi egységet is elöntöttek, a károk felmérése szintén a biztosítók feladata.
 

Lázár István, a Groupama Garancia Biztosító vagyon-, felelősség- és mezőgazdasági biztosítási főosztályvezetője szerint a kártérítés alapja a károsodás mértéke. Ezt szakértői szemlén, a károsodott vagyontárgyak beszerzési bizonylatainak birtokában, leltárívek, főkönyvi kivonatok, adóbevallások alapján állapítják meg.

Cserkuti Nándor, az Aegon Magyarország vállalati vagyon üzletágának vezetője szerint az olyan áruházakban, mint a Felsőzsolca mellett elöntött Auchan, de még a sokkal kisebb kereskedelmi egységekben is komoly informatikai rendszer végzi az áruk leltárba vételét, így gyakorlatilag percre pontos készletkimutatással rendelkeznek (a vonalkód-leolvasó nemcsak a számla összegét adja össze, a készletet is frissíti). Így a kárrendezés megkezdése nem ütközik komoly nehézségbe. Amit víz ért, az károsodott és nagy valószínűséggel ki is fizeti a biztosító - mondta Cserkuti.

A víz által közvetlenül (elázással) okozott károk mellett az élelmiszerek forgalombahozatalára vonatkozó higiénés szabályok nem engedik vagy jelentősen szűkítik a későbbi forgalombahozatal lehetőségét (többek közt a fertőzésveszély miatt). Ekkor az Aegon szakembere szerint egyszerű a kárrendezés, a mérlegelés vagy a részkár számítása kisebb szerepet játszik.

Érdekesebb kérdés, hogy az érintett üzletek kaphatnak-e kártérítést a kiesett forgalmuk után. Cserkuti szerint az üzemszünet-biztosítások döntő része a tűz, robbanás és villámcsapás miatt fellépő üzemszüneti pénzügyi veszteségekre nyújt fedezetet. A fedezeti kör kiterjesztésére (például a vihar vagy árvíz miatt bekövetkező kényszerű üzemszünetre) csak egyedi megállapodással van lehetőség.

Megoldást jelenthet ugyanakkor az Aegon üzletágvezetője szerint, ha az érintett cég úgynevezett all risk vagyonbiztosítást kötött, amihez kiegészítőként köthető üzemszünet-biztosítás, amely fedezetet nyújt minden olyan üzemszüneti veszteségre, aminek kiváltó oka a vagyonbiztosítás által fedezett esemény.

Lázár szerint ha fennáll a biztosító üzemszüneti kártérítési kötelezettsége, akkor a fedezet az olyan bruttó nyereségcsökkenésre vonatkozik, amelynek oka a forgalom csökkenése és az üzemi költségek növekedése. Az Aegonnál elmondták: a kárrendezésnél vagy a tárgyévi adatokat (bérleti díj, bérlista, közteher) veszik alapul, ha azonban ez nem áll rendelkezésre (például az elmaradt nyereség meghatározása), a tárgyévi forgalmi adatokkal korrigált előző évi mérleg vagy eredménykimutatás lehet a kárszámítás és a térítés alapja.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágvezetője szerint ha fennáll a kártérítési kötelezettség, a biztosító az esemény bekövetkezésének pillanatától - de az általában 2-4 napos időönrész figyelembevételével - térít. Alapesetben a kötelezettség az üzemszünet végéig tart, de ha rövidebb időszakot vásárolt az ügyfél, akkor a vásárolt térítési időszak végével megszűnik a térítés.
 

Forrás: napi.hu