Biztosítások: feltámadás és árháború is jöhet
2011. ápr. 15.
Az életbiztosítási üzletág növekedésének már látják a jeleit a biztosítók, a nem életbiztosítások terén viszont inkább a tovább terjedő árháború valószínűsíthető - hangzott el az IIR Magyarország által szervezett Biztosítás 2011 szakmai konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Amíg az állam kérdés nélkül kisegíti a bajbajutottakat, nem fog erősödni az emberek öngondoskodási hajlandósága
Dr. Péterfi Éva, az Union Biztosító ügyvezető igazgatója a beszélgetésen elmondta: a kormányzatnak a "bankadó" beszedése mellett a szektor megfelelő szabályozásán is kellene fáradoznia, a költségvetés ily módon nem csak a különadón keresztül javíthatná egyenlegét az ágazat segítségével. Példaként a felelősségbiztosítási rendszer kiterjesztését említette: az elmúlt időszakok katasztrófái ugyanis rámutattak, a megfelelő biztosítások megléte komoly terheket vehetene le az állam válláról, ha egy-egy katasztrófa esetén a központi költségvetés helyett a megkötött szerződéseken keresztül a biztosítótársaságok állnának helyt a károsultak felé. Az állami kiadások csökkentésének másik módja a szakember szerint az lehetne, ha bizonyos válllalatok olyan biztosításokat kötnének, amelyek pl. üzemi baleset, rokkantság esetén teljes ellátási összeget fizetnének a károsultaknak, ezzel levéve az ellátás terhét az államról.
Péterfi Éva szerint az öngondoskodást mindenképpen valamiféle adókedvezménnyel kellene segíteni, emellett piaci alapú, magán-egészségbiztosítási rendszer kiépítésére és állami ösztönzésére is lenne szükség.
Péterfi Éva elmondta: a középosztály lenne az, akinek szüksége lehetne a biztosításokra, ez a réteg azonban rohamosan zsugorodik. A társadalomban egyre nagyobb arányt képviselő nyugdíjasok kiesnek az életbiztosítási piacról, ahogy a jelentős számú munkanélküli is.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítási ágazatának vezetője a beszélgetésen elmondta: a nyugdíjrendszer átalakításával a kormány szinte ingyenes kampányt folytat az öngondoskodás szerepének növelése mellett, az emberek azonban továbbra is az állam gondoskodásában bíznak: népszerű az a nézet, hogy nem érdemes biztosítást kötni a házra, ha az állam úgyis kifizeti, ha elviszi az ár.
A nem életbiztosítási ágazat területén (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazat kivételével) a szakember néhány éven belül újra növekedést vár. Az életbiztosítások terén a rendszeres díjas szegmens már idén is elkezdhet nőni, pár év múlva pedig az ágazat újra elérheti a kétszámjegyű növekedést is. Ebben a folyamatban a rendszeres díjas kockázati biztosítások szerepének növekedése komoly szerepet kaphat.
Horváth Gyula, az Aegon Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: az életbiztosítások piacán valóban érezhető már némi fellendülés, valamint a nyugdíjcélú, öngondoskodási termékek piacán is. A nem életbiztosítási ágazatban azonban nem számít fellendülésre, véleménye szerint inkább a kgfb-hez hasonló árháború törhet ki a vagyonbiztosításoknál is. A szakember a kockázati biztosítások és a megtakarítási biztosítások becsatornázásában látja a növekedés lehetőségét.
A biztosítási szektor előtti komoly kihívásként említette a nemi hovatartozás alapján képzett eltérő biztosítási díjak tilalmát, amely decemberben lép életbe. Mi lesz, ha felmerül az életkor szerinti diszkrimináció tiltása is? - vetette fel a kérdést Horváth Gyula.
Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója kiemelte: az egyszeri díjes életbiztosítási szektor zuhanása ellenére 2010-ben 30 százalékkal növekedett az új szerződések száma, a piac e tekintetben a 2008-as szintekre kezd visszaállni. Ennek ellenére van ok az aggodalomra: jól jelzi az ügyfelek öngondoskodási attitűdjét, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő ING-magánnyugdíjpénztári ügyfelek kb. 95 százaléka a beérkező nyilatkozatok alapján a visszautalandó reálhozamot visszakéri, nem pedig önkéntes pénztárba utaltatja.
A szakember szerint ügynökök, tanácsadók nélkül nincs értékesítés, a közvetítőszakma presztizse azonban erodálódott. A növekedéshez elengedhetetlen egy megbízható, hozzáértő pénzügyi közvetítői kör kialakítása, a biztosításokat ugyanis Magyarországon nem veszik, hanem adják, azaz az ügyfelek nem keresik a lehetőségeket, a biztosítóknak kell megismertetni őket a termékekkel. Az öngondoskodás erősítésén valóban segíthet az adókedvezmény, azonban elsősorban az ismeretterjesztés szükséges hozzá: folyamatosan sulykolni kell az emberekbe, hogy elengedhetetlen a megtakarítások felhalmozása.
Kovács Zsolt elmondta: nem hisz a termékfejlesztés mindenhatóságában. Megfelelő értékesítéssel bármilyen termék eladható, a kérdés inkább az, hogy az ügyfelek tisztában vannak-e azzal, hogy milyen nagy szükségük van az adott biztosítási termékekre.
Pandurics Anett, a a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója sem látja egyelőre a nem életbiztosítási piacon a fellendülés lehetőségét. Véleménye szerint az árháború a kgfb-szerződések után elérheti a lakásbiztosítások piacát is. Utalva egy friss MNB-felmérésre - miszerint a magyarok kétharmada egy átlagos hosszúságú munkanélküliségi periódust sem tudna átvészelni tartalékok hiányában - elmondta: az öngondoskodást elősegíteni hivatott adókedvezmények az érintett réteg jellentős rétege számára semmilyen jelentőséggel nem bírnak, ugyanis gyakorlatilag nincs értékelhető adó, amiből érvényesíthetnék a kedvezményt.
Pandurics Anett felhívta a figyelmet: habár nem kapott jelentős visszhangot, de a rendszerváltás óta először veszteséggel, -3,3 milliárdos egyenleggel zárta a tavalyi évet a biztosítási szektor. Nehéz helyzetben van a szakma: ezt jól jelzi, hogy néhány szereplő már be is dobta a törölközőt (a TIR és az AIM kivonulását említette a piacról.)
Ha már a pénzintézetekre kivetett különadó jelentős részét a biztosítók adják össze, a biztosítási termékek számára a nyesz, a foglalkoztatói pénztári, az önkéntes pénztári rendszerhez hasonló kedvezményeket kellene biztosítani - mondta el a szakember az IIR által szervezett biztosítási konferencia első napján.
A MABISZ törekszik arra, hogy a hosszú távú biztosítási szerződések esetén visszaállítsák az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét, kiterjesztve az egészségbiztosításokra is - mondta el előadásában Dr. Marczi Erika, a CIG Pannónia Életbiztosító belső ellenőrzésének vezetője. Egyfajta késleltetett megoldással is elégedett lenne a biztosítási szakma, eszerint az állam 5-8 éves távon tenné lehetővé a visszatérítést. Megoldás lenne az is, ha a befizetett biztosítási díj költségként elszámolható lenne, azaz adóalapot csökkentené -- fogalmazott a szakember.
Forrás: privatbankar.hu
