]]>
PBA.hu - online biztosítók áruháza
Lakásbiztosítás kalkulátor 2014
A régi lakásbiztosítások díja akár 40%-kal is csökkenthető!
Főoldal >> Általános >> Jó tudni!

Jó tudni!

 
 
 
Gépjármű vásárlása, átíratása, eredetiségvizsgálata
 
A 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerint új járműnek minősül a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve a Magyarországon gyártott jármű. Új járművet a külföldi gyártótól közvetlenül, illetve magyarországi forgalmazótól vagy márkakereskedőtől lehet vásárolni . A használt jármű a külföldön már forgalomba helyezett használt, illetve nem közvetlenül a gyártótól vásárolt és importált jármű . Új gépjármű vásárlása esetén az értékesítő általában átvállalja a forgalomba helyezéssel kapcsolatos ügyintézést és annak költségeit. 
 
Milyen dokumentumokat kell megkapnia az autó vevőjének?  
 
A jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzőjének (a vevőnek) át kell adni: 
 
  • a törzskönyvet,
  • a forgalmi engedélyt,
  • a már korábban felhasznált járműkísérő lapot , valamint
  •  a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor kötelezően elvégeztetett előzetes eredetiség vizsgálatról szóló hatósági határozatot .
 
Bejelentési kötelezettség  
 
A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti. 
 
Amennyiben a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli a változást,, és az új tulajdonos ezt 15 napon belül nem teszi meg: 
 
  • és azt a bejelentésre történő felhívás kézhezvételét követően három munkanapon belül nem pótolja, vagy az utólagos bejelentés során hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni, és
 
  • az új tulajdonos személye nem állapítható meg,
 
a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból, és azt a nyilvántartásba bejegyzi.
 
Használt gépjármű tulajdonjogának átírása 
 
A tulajdonjog átíratásához eltérő okiratok szükségesek attól függően, hogy régi vagy új típusú forgalmi engedélye van a járműnek. 
 
Régi típusú forgalmi engedély esetében az átírási kérelemhez csatolni kell: 
 
  • a járműhöz korábban kiadott régi típusú forgalmi engedélyt,
 
  • a forgalmi engedély és törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást,
 
  • a tulajdonátruházásról kiállított okiratot (adásvételi, ajándékozási szerződés, hatósági határozat stb.) vagy számlákat,
 
  • a műszaki érvényességet igazoló műszaki adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható .
 
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: 
 
  • az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,
 
  • a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást,
 
  • a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt, és amennyiben szükséges a rendszámtábla, érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjáról szóló igazolást,
 
  • az ügyfél személyazonosságát igazoló okmányát (képviseleti eljárás esetén a meghatalmazást), valamint
 
  • jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy másolatot a cégbejegyzésről, aláírási címpéldányt, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízását.
 
Új típusú forgalmi engedély esetében az átírási kérelemhez csatolni kell: 
 
  • a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt,
 
  • a jármű korábban kiadott törzskönyvét,
 
  • a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható,
 
  • a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást, valamint
 
  • a tulajdonátruházásról kiállított okiratot (adásvételi, ajándékozási szerződés, hatósági határozat stb.) vagy számlát.
 
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: 
 
  • az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,
 
  • a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást,
 
  • a vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt,
 
  • az ügyfél személyazonosságát igazoló okmányát (képviseleti eljárás esetén a meghatalmazást),
 
  • személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy másolatot a cégbejegyzésről, aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízását .
 
A tulajdonjog-változást az okmányiroda nyilvántartásba veszi, melyről törzskönyvet állít ki, ha a kérelem, és a csatolt, illetve bemutatott okiratokban foglaltak megfelelnek a jogszabályban előírtaknak . A nyilvántartásban nem szereplő a bejelentést elmulasztó korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogát az okmányiroda a törzskönyv kiállítása nélkül jegyzi be a nyilvántartásba . A jármű tulajdonjogával kapcsolatos kérelemre induló eljárásokban a kérelmet - néhány kivételtől eltekintve - a kormányzati portálon  keresztül elektronikus úton is elő lehet terjeszteni
 
Az okmányiroda a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni 
 
  • a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét, vagy
  • a jármű műszaki alkalmasságát.
 
Ebben az esetben a bemutatott forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatában ezt jelölni kell, és az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani . 
 
A tulajdonosváltozás költségei  
 
A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért 6000-6000 forint illetéket kell fizetni. 
 
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke: 
 
  • a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 15 forint,
 
  • az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 20 forint,
 
  • a kizárólag elektromos hajtómotorral felszerelt gépjármű esetében a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forintot,
 
  • Wankel motorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30 forint.
 
Gépjármű tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni . Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénzátutalási megbízás (csekk) útján, illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. 
 
Az illetékes okmányiroda gondoskodik a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (törzskönyv) kiállításáról, cseréjéről, pótlásáról, továbbá ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat . 
 
Eredetiségvizsgálat  
 
A közlekedési igazgatási eljárásban a jármű műszaki eredetiségét a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által kiállított határozattal kell igazolni .
Az eredetiségvizsgálatot kötelező elvégezni: 
 
  • használt, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;
 
  •  forgalomból végleg, illetőleg átmeneti időszakra kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonos változás következett be;
 
  • a kivitel előtt Magyarországon már forgalomba helyezett járművek külföldre történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor;
 
  • a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően;
 
  • biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;
 
  • a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor;
 
  • ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel.
 
Előzetes eredetiség igazolása nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha 
 
  • annak jogalapja öröklés,
 
  • annak jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz,
 
  • annak jogalapja a közös tulajdon megszüntetése, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,
 
  • a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerződés teljesülésével a jármű tulajdonjogát megszerzi,
 
  • annak jogalapja állami szerv kezelésében, tulajdonában lévő jármű egymás közötti tulajdonjog változása,
 
  • annak jogalapja a cégjegyzék vagy a vállalkozói igazolvány alapján az adás-vétel időpontjában főtevékenységük szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult vállalkozók egymás közötti használt jármű adás-vétel, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést .
 
Muzeális jellegű járművek esetében a forgalomba helyezés, valamint tulajdonjog-változás esetében is mellőzhető az eredetiségvizsgálat . 
 
Az eredetiségvizsgálat hatósági díjai  
 
Az előzetes eredetiségellenőrzésért fizetendő díjak (Ft/db) : 
 
  • a személygépkocsik:
    o    kis kategória (1400 ccm hengerűrtartalomig): 17 000 forint,
o    közép kategória (1401-2000 ccm hengerűrtartalomig): 18 500 forint,
o    felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett): 20 000 forint;
 
  • motorkerékpárok:     
o    500 ccm hengerűrtartalomig: 15 500 forint,
o    500 ccm hengerűrtartalom felett: 17 000 forint,
o    Négykerekű segédmotoros kerékpár: 14 000 forint;
 
  • tehergépkocsik:
    o    kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig): 20 000 forint,
    o    tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg 3,5-7,5 t-ig): 21 000 forint,
o    tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól): 22 000 forint;
 
  • autóbusz: 
o    szállítható személyek száma 20 főig: 21 000 forint,
o    szállítható személyek száma 20 fő felett: 22 000 forint;
 
  • mezőgazdasági vontató, lassú jármű: 20 000 forint;
 
  • pótkocsi:
    o    könnyű pótkocsi (lakókocsi): 16 000 forint,
o    nehéz pótkocsi 17 000 forint,
o    különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott): 19 000 forint.
 
A járműkísérő lap  
 
A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot. A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vagy megbízottja látja el járműkísérő lappal.
 
 
 
Gépjármű forgalomból történő kivonása
 
A forgalomból ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni.
 
Az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról . 
 
Törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni: 
 
  • a pénzintézeteket,
  • gépjármű-kereskedőket,
  • lízingcégeket,
  • zálogjogosultat vagy
  • más olyan természetes vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, akinél/amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható .
 
A jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásának időtartama  
A közlekedési igazgatási hatóság: 
 
  • a kérelemben meghatározott időtartamra, de
  • legfeljebb hat hónapra
 
a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatába . 
Amennyiben a jármű forgalmi engedélye nem áll a kérelmező tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél rendelkezésére, a közlekedési igazgatási hatóság határozatban dönt a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a jármű üzemben tartója köteles az ideiglenes kivonás tényének bejegyzése céljából a forgalmi engedélyt az eljáró közlekedési igazgatási hatóságnál bemutatni .
 
Amennyiben a forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejárata előtt a járművel ismételten részt kívánnak venni a közúti forgalomban: 
 
  • az üzemben tartónak vagy tulajdonosnak az ismételt forgalomba állás tényét a közlekedési igazgatási hatóságnál a forgalmi engedélybe és járműnyilvántartásba tett bejegyzés érvénytelenítése céljából be kell jelentenie, a forgalomban tartáshoz szükséges egyéb jogszabályi feltételek igazolásával egyidejűleg ;
 
  • a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek (ha a jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonását ő kérelmezte) a kérelemben megjelölt időtartam lejárta előtti, ismételt forgalomba állását is a törzskönyv jogosítottjának kell bejelentenie a közlekedési igazgatási hatóságnál .
 
A közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel . 
 
A jármű forgalomból történő kivonásának hivatalból való elrendelése és annak időtartama   
 
A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból az alábbi esetekben rendeli el: 
 
  • a rendőr a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha:
  
o    a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig);
 
o    a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig);
 
o    a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig);
 
o    gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították a (kivonás időtartama: büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb hat hónapra);
 
o    a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig);
 
o    a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig);
 
o    az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, illetőleg a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig) ;
 
  •  a rendőr a helyszínen elveszi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, az indítási naplót, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, ha a jármű vezetője az ideiglenes rendszámtáblát a 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben meghatározottaktól eltérően használta, nem előírásszerűen vezette az indítási naplót, illetve az ideiglenes rendszámtábla nem az arra jogosult járműre van felszerelve ;
 
  •  a jármű tulajdonosa a gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a jármű forgalomból történő kivonását az adóhatóság kérte (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig);
 
  • bíróság, közjegyző vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű zár alá vételét rendelte el, illetve a jármű lefoglalását, elkobzását jogerős határozattal elrendelték, továbbá, ha a járművet a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetőleg a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy lefoglalta (kivonás időtartama: a lefoglalás, illetve a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig, továbbá addig az időpontig, ameddig a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetőleg a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy a járművet nem értékesítette, vagy nem adta vissza az adósnak, illetőleg ameddig a végrehajtást kérő a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 134. §-a alapján a járművet át nem vette);
 
  • a járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa (üzemben tartója) a rendőrhatóság felhívására a jármű vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget (a közlekedési igazgatási hatóságot a szabálysértési hatóság értesíti az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásáról) (kivonás időtartama: hat hónapra);
 
  • a jármű üzemben tartója a közlekedési igazgatási hatóság felhívására, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem igazolja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig);
 
  • a Muzeális Minősítő Bizottság a muzeális jellegű jármű igazolvány visszavonásáról értesíti (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig).
 
Amennyiben az arra feljogosított hatóság a lefoglalást, illetve a zár alá vételt a forgalomból történő kivonás mellőzésével rendelte el, annak tényét - az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű bejegyzésével - csak a nyilvántartásban kell rögzíteni . 
 
A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli, hogy: 
 
  • az ügyfél önhibájából nem tett eleget bejelentési kötelezettségének (a jármű jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét, annak keletkezésétől számított 15 napon belül köteles megtenni), amennyiben a jármű tulajdonjogában időközben nem következett be változás (kivonás időtartama: ha a mulasztás: a 30 napot nem haladja meg - két hónap; 31 és 90 nap közé esik - négy hónap; 91 és 180 nap közé esik - hat hónap; 180 napot meghaladja - egy év);
 
  • a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították;
 
  • a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget;
 
  • gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították (kivonás időtartama: büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb hat hónapra);
 
  • a járművel a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt és a különleges rendszámtábla leadása nem történt meg (kivonás időtartama: hat hónapra);
 
  • a nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos nem létező személy, vagy a tulajdonos személye nem állapítható meg. Ebben az esetben a kizárólag jármű azonosító adatokat tartalmazó határozatot hirdetmény útján kell közzétenni (kivonás időtartama: átmeneti időszakra) .
 
A jármű forgalomból történő kivonásának időtartama a hivatalból indult eljárásban  
 
A hivatalból indult eljárásban a forgalomból történő kivonás időtartamának számítása: 
 
  • a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától ;
 
  • amennyiben a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen nem vették el a kivonás időtartamát a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedésének napjától kell számítani, kivéve, ha az ügyfél a határozat jogerőre emelkedését megelőzően azokat leadta. Ebben az esetben a leadás napjától kell a kivonás időtartamát számítani ;
 
  • a forgalomból kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül - amennyiben arra a helyszínen nem került sor - a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát le kell adni .
 
A kivonás időpontjaként a 2. és 3. pontban meghatározott napot kell a nyilvántartásban megjelölni, abban az esetben is, ha az ügyfél a leadási kötelezettségének nem tett eleget . 
 
A közlekedési igazgatási hatóság: 
 
  • a P, valamint az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát hat hónapra visszavonhatja, ha azt nem az engedélynek megfelelően használták ;
 
  • a P betűjelű rendszámtáblát egy évre vonja vissza, ha a rendszám jogosítottja:
o   az indítási naplót rendszertelenül vagy az ellenőrzést nehezítő más módon vezeti,
 
o   a rendszámtáblát arra jogosulatlannak átadja,
 
o   a rendszámtáblát a Magyar Köztársaság területén kívül, vagy nem a rendeletben meghatározottak szerint használja,
 
o    az engedélyben előírt korlátozásokat hat hónapon belül két alkalommal megszegi használták .
 
A rendszámtáblát, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és az indítási naplót a visszavonás időtartamára a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig az újabb rendszámtábla kiadása iránti kérelmet el kell utasítani használták . 
 
A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból való kivonása  
 
Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására: 
 
  • annak eltulajdonítása,
  • külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás,
  • annak külföldre történő értékesítése,
  • annak muzeális előminősítése
 
esetén . 
 
A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása során - a hatósági jelzés visszavonásával és a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg - a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni, a hatósági jelzést a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) selejtezés céljából meg kell küldeni . 
A forgalomba helyezett jármű esetén a Hivatal a külföldi hatóság nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására. 
 
A jármű átmeneti időszakra történő kivonása a kérelem közlekedési igazgatási hatósághoz érkezése, illetve a külföldi hatóság nyilvántartásba vétele napjától számított tíz év . 
 
A jármű végleges kivonása forgalomból   
 
A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmére véglegesen vonja ki a járművet a forgalomból: 
 
  • a külön jogszabályban meghatározott M1, N1 kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű esetén bontási átvételi igazolás alapján;
 
  • egyéb jármű esetén, ha annak ismételt belföldi forgalomba helyezési szándéka nem áll fenn .
 
Amennyiben a jármű forgalomból történő végleges kivonására bontási átvételi igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági jelzését, forgalmi engedélyét és törzskönyvét a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni . 
 
A közlekedési igazgatási hatóság a jármű bontási átvételi igazolás alapján forgalomból történő végleges kivonása esetén a jármű hatósági jelzéseit selejtezés céljából megküldi a Hivatalnak, a forgalmi engedélyét és a törzskönyvét a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a bontási átvételi igazolás sorszámának járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg egyszerűsített határozattal visszavonja . 
 
A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba .
 
 
 
Használt jármű forgalomba helyezése
 
Használt járműnek minősül a külföldön már forgalomba helyezett használt, illetve nem közvetlenül a gyártótól vásárolt és importált jármű . Forgalomba helyezésen a jármű első hazai forgalomba helyezése értendő, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg . A hatósági ügyintézést első fokon az ország bármely okmányirodájában el lehet indítani, és a kérelem a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjeszthető. 
 
A forgalomba helyezés iránti kérelem  
 
Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell : 
 
  • a közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot (műszaki adatlap kiadására akkor kerül sor, ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményeképp megállapítható, hogy a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmas),
 
  • eredeti külföldi forgalmi engedélyt (törzskönyvet) és jelzést, illetve külföldi jármű okmányt (kivéve, ha a járművet külföldön nem helyezték forgalomba),
 
  • a forgalmi engedély és a törzskönyv illetéke megfizetésének igazolását (6 000-6 000 forint) ,
 
  • a forgalmazó által kiállított számlát vagy az érintettek által megkötött szerződést,
 
  • amennyiben a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát.
 
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni : 
 
  • a jármű származásának ellenőrzéséről kiadott hatósági határozatot,
 
  • az előzetes eredetiség ellenőrző szakértői állomások részére biztosított és a jármű megvizsgálásakor kitöltött járműkísérő lapot (szakvéleményt);
 
  • a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást;
 
  • az állandó rendszámtábla áráról, a rendszám-érvényesítő címke díjáról szóló postai feladóvevényt,
 
  • a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt,
 
  • a külön jogszabályban meghatározott személygépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást,
 
  • az ügyfél személyazonosságát igazoló okmányt (képviseleti eljárás esetén a meghatalmazást);
 
  • cég esetén a cégbírósági bejegyzést, az aláírási címpéldányt, valamint a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást.
 
A forgalomba helyezés költségei  
 
Amint már említettük a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért 6 000-6 000 forint illetéket kell fizetni. 
 
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke: 
 
  • a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 20 forint,
 
  • az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint,
 
  • a kizárólag elektromos hajtómotorral felszerelt gépjármű esetében a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forintot,
 
  • Wankel motorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 forint.
 
Gépjármű tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
A gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket a gépjármű átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénzátutalási megbízás útján (csekken), illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. A gépkocsi iratainak beszerzéséhez szükséges illetéket szintén csekken, illetve amennyiben ez az adott okmányirodában lehetséges, bankkártyával vagy készpénzzel lehet teljesíteni. 
Az érvényesítő címke kiadása 450 forint . 
 
A rendszámtáblával kapcsolatos díjak: 
 
  • egy pár általános rendszámtábla: 6 500 forint,
 
  • egy pár ideiglenes rendszámtábla (V; Z; CD; E): 10 000 forint,
 
  • egy pár különleges rendszámtábla: 10 500 forint,
 
  • egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának engedélyezése: 86 500 forint,
 
  • egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának engedélyezése: 336 000 forint,
 
  • kísérlethez vagy a kipróbáláshoz szükséges próbarendszám engedélyezése és a hozzá tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedély, indítási napló kiadása: 29 000 forint.
 
 
 
Zölkártya (környezetvédelmi felülvizsgálat)
 
Mi az a zöldkártya?
 
A köznyelvben zöldkártyának nevezett dokumentum a gépjárművek meghatározott időközönként kötelezően elvégzendő környezetvédelmi felülvizsgálatát követő igazolás, amely bizonyítja, hogy az autó által kibocsátott levegőszennyező anyagok nem haladják meg a megengedett mértéket. Az eredményes vizsgálatot követően igazoló lapot kapunk, valamint a hátsó rendszámtáblára kis címkét (plakettet) ragasztanak. A belső égésű motorral vagy belső égésű motor és más hajtási mód kombinációjával felszerelt személygépkocsi, tehergépkocsi, vontató és autóbusz tulajdonosának vagy üzemben tartójának kötelezettsége, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégeztesse.
 
A környezetvédelmi felülvizsgálat és ellenőrzés díjait külön cikkben, illetve a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet 1. számú melléklet II. fejezetében találhatjuk meg.
 
Igazolólap és plakett
 
A "MEGFELEL" minősítéssel befejeződő környezetvédelmi felülvizsgálat esetén a tanúsítványadó a területi közlekedési felügyelet nevében, a "Közlekedési Felügyelet" feliratú, kör alakú, szárazbélyegzővel ellátott, a motor üzemmódjától (Otto- vagy dízelmotoros) függő tartalmú, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat igazolólapot állít ki (az Igazolólap mérete 70x100 mm). A jármű sikeres környezetvédelmi vizsgálatának tanúsítására - az igazolólap mellett - a plakett (öntapadós matrica) szolgál. A hátsó rendszámtáblára rögzített öntapadós matrica jelzi a gépkocsi környezetvédelmi tulajdonságának és a környezetvédelmi felülvizsgálat érvényességének idejét.
 
Igazolólap
 
Fontos tudni, hogy a gépkocsi az első hazai, illetve ismételt forgalomba helyezése, típusazonos motorcsere, valamint hatósági alvázszámmal való ellátása napjától számított 15 nap elteltével a közúti forgalomban csak érvényes igazolólappal vehet részt.
 
Az igazolólap hatósági engedélynek minősül. A rendőrhatóság és a területi közlekedési felügyelet jogosult az igazolólapot közúti forgalomban ellenőrizni. Rendellenesség esetén - a tapasztaltak súlyához igazodva - a figyelmeztetéstől a soron kívüli környezetvédelmi vizsgálatra kötelezésen át, az igazolólap érvényességének korlátozására, illetve a plakettnak a rendszámtábláról történő eltávolítására kerülhet sor. Ha a környezetvédelmi vizsgálatra berendelt gépkocsival tulajdonosa (üzemben tartója) az igazolólap érvényességi idejére kijelölt időpontig felülvizsgáló szervezetnél nem tud megjelenni, akkor a határidőn túl már csak úgy viheti járművét ellenőrzésre, hogy egy útra szóló útvonalengedélyt kér.
 
A rendőrhatóság és a területi közlekedési felügyelet az igazolólapot csak akkor veheti el az ellenőrzés során, ha az igazolólap hamisításának gyanúja felmerül. Ilyenkor a tények tisztázásáig a kapott átvételi elismervény (vagy a bevonásról szóló határozat) pótolja az igazolólapot.
 
Plakett
 
A plakett zöld vagy sárga színe a gépkocsi környezetvédelmi tulajdonságának jelzésére szolgál. Zöld színű plakettet kapnak a korszerű, környezetbarát gépkocsik, sárgát pedig a csökkentett szennyezésű gépkocsik, a hagyományos benzinmotoros gépkocsik, a hagyományos kétütemű és dízelmotoros gépkocsik. A plakettet a területi közlekedési felügyelet kizárólag a felülvizsgáló szervezeteknek - beleértve a fegyveres testületek és titkosszolgálatok felülvizsgáló szervezeteit - szín és darabszám szerint adja át. A kapott címkékről szín és darabszám szerint - a felhelyezettekről és a maradékról egyaránt - naprakész nyilvántartást kell vezetni, illetve meghatározott időközönként a területi közlekedési felügyeletnek benyújtani.
 
Ki jogosult zöldkártya kiállítására?
 
A környezetvédelmi felülvizsgálatot a területi közlekedési felügyelet által kijelölt, a felülvizsgálat végzésére feljogosított gépjárműfenntartó gazdálkodó szervezet végezheti, ha:
  • megfelel a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételeknek,
  • rendelkezik a gépkocsi kategória környezetvédelmi felülvizsgálatához szükséges, a gyártó vagy a vezérképviselet, illetve meghatározott vizsgálati célra alkalmas eszközökkel és technológiákkal, illetve a hozzájuk tartozó adatokkal és technológiai információkkal, a tevékenységhez szükséges gyári adatokkal vagy a KFF által jóváhagyott adatbázisok egyikével,
  • rendelkezik a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított tanúsítványadóval, és a tanúsítványadó 2005. július 1-je után a területi közlekedési felügyelet felszólítása alapján részt vesz a KFF által felhatalmazott szervezet által végzett, a vizsgálandó gépkocsi kategória mindenkori technikai színvonalának megfelelő képzésen és sikeres vizsgát tesz, illetve a továbbképzést a későbbiekben háromévenként megismétli,
  • 2005. december 31. után rendelkezik a "Rendszeres Környezetvédelmi Felülvizsgálatra Alkalmas" minősítésű gázelemző és/vagy füstölésmérő mérőműszer, illetve mérőrendszer (a továbbiakban: RKFA rendszer), illetve mérőrendszerrel. A közlekedési hatóság a felülvizsgáló hely által legkésőbb 2006. március 14-ig benyújtott kérelme alapján határozattal 2005. december 31-e utáni, de 2006. június 1-jénél nem későbbi időpontot állapít meg az RKFA műszerrel való rendelkezésre, amennyiben a felülvizsgáló hely igazolja, hogy önhibáján kívüli okból nem teljesítette a 2005. december 31-i határidőt. Igazolásként el kell fogadni az RKFA műszer szállítására 2005-ben megkötött szerződésben megjelölt műszergyártónak vagy forgalmazónak a nyilatkozatát, hogy nem tudta teljesíteni a szerződést 2005. december 31-ig, és azt a módosított időpontot, amelyre az RKFA műszer telepítését, beüzemelését vállalja. A közlekedési hatóság indokolatlanul hosszú szállítási határidő esetén a műszergyártó, illetve forgalmazó által megjelölttől eltérő időpontot is meghatározhat.

Új gépkocsi forgalomba helyezése
 
A jármű első hazai forgalomba helyezése a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg. Környezetvédelmi felülvizsgálat szempontjából az új gépkocsi márkaszervizben történő értékesítéséhez kedvezmények fűződnek. Mérések elvégzése nélkül is megfelelőnek minősíthető az új autó, és kiadható a környezetvédelmi igazolólap és a plakett, ha jellemzői megfelelnek a gyártó által meghatározott valamennyi átadási, műszaki és minőségi követelménynek.
 
Használt gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata
 
Az átlagos séma szerint az autót a szakszervizben újonnan üzembe helyezik, majd a környezetvédelmi felülvizsgálat szempontjából azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a soron következő vizsgálati rendet állapítják meg. Bár a korábbi gyakorlathoz képest már korántsem olyan tipikus, de még mindig nem elhanyagolható azoknak az autóknak a száma, amelyek használtan kerülnek az országba, és ezeknél természetesen nem alkalmazható az új autóknak biztosított kedvezményes eljárás.
 
Ezen kívül is előfordulnak még olyan esetek, amikor az autót soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni:
 
  • A külföldről behozott autók környezetvédelmi felülvizsgálata a hatósági engedélyek kiadásának egyik feltétele. Az így "honosított" gépjármű következő felülvizsgálata már az általános szabályok szerint számítandó.
  • A gépkocsi kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát a közúti forgalomban és a telephelyi ellenőrzés során a területi közlekedési felügyelet kontrollálja. Ha a dízelmotoros gépkocsi füstölése olyan mértékű, hogy vélelmezhető, hogy a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalma az előírtnál magasabb, akkor a területi közlekedési felügyelet eljárása során, illetve a rendőrhatóság jelzése alapján a gépkocsit 15 napos határidővel a környezetvédelmi jellemzők ellenőrzésére berendeli. A zavarjelző (MIL) lámpa járó motor mellett hibát jelez, 2005. december 31-ig az ellenőrzést végző az Igazolólap "Érvényesség korlátozása" rovatába, amennyiben az még üres, "MIL" bejegyzést tesz. 2006. január 1-jétől, illetve ha az igazolólapon már szerepel MIL bejegyzés, akkor elrendelik a soron kívüli ellenőrzést.

Ha a gépkocsi a közúti vagy a telephelyi ellenőrzés, illetőleg az időszakos vizsgálat alkalmával végzett műszeres mérés szerint a gépkocsitípusra a 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott megengedhető legmagasabb mértéknél többet szennyez, a területi közlekedési felügyelet a helyszínen az igazolólap érvényességét 15 napra korlátozza, és a plakettet a rendszámtábláról eltávolítja.
 
Ha a dízelmotoros gépkocsi a 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet szerint megengedhető legmagasabb érték kétszeresénél több füstöt bocsát ki, a területi közlekedési felügyelet a helyszínen
 
  • az igazolólap érvényességét 5 munkanapra korlátozza, és
  • a plakettet a rendszámtábláról eltávolítja, valamint
  • a gépkocsit a környezetvédelmi jellemzők ellenőrzésére berendeli.

A felülvizsgálat gyakorisága
 
A felülvizsgálat gyakorisága több szempont figyelembe vételével állapítható meg. Egyes esetekben kizárólag a gépjárművet meghajtó motor fajtáját kell vizsgálni, máskor vizsgálni kell, hogy az első forgalomba helyezés óta mennyi idő telt el, illetve mérvadó, hogy használják-e a járművet áru- vagy személyszállításra, illetve mentésre.
 
Meddig érvényes a zöldkártya?
 
A soron következő környezetvédelmi felülvizsgálat esedékessége - a korábbi ellenőrzéshez képest - az igazoló lap és a plakett érvényességi határidejétől függ, és ezen érvényességi határidőn belül kell elvégeztetni a következő vizsgálatot. Az érvényességi idő:
 
  • hagyományos Otto-motoros, szabályozatlan keverékképzésű katalizátoros gépkocsi, valamint a b) és c) pont hatálya alá nem tartozó dízelmotoros gépkocsi esetében egy év;
  • szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsi -, és legalább az ENSZ EGB 83.02./C, illetve 49.02./B vagy az azoknál szigorúbb, továbbá az azokkal külön jogszabály szerint egyenértékű előírásokat kielégítő dízelmotoros gépkocsi esetében - a közúti közlekedési szolgáltatásokhoz használt gépkocsi kivételével - a gépkocsi első használatbavételének évét követő
  • 6 naptári éven belül két év, 6 naptári éven túl egy év;
  • a közúti közlekedési szolgáltatásokhoz használt szabályozott keverékképzésű, katalizátoros-, és legalább az ENSZ EGB 83.02./C, illetve 49.02./B vagy az azoknál szigorúbb, továbbá az azokkal külön jogszabály szerint egyenértékű előírásokat kielégítő dízelmotoros gépkocsi a gépkocsi első használatbavételének évét követő
  • 4 naptári éven belül két év, 4 naptári éven túl egy év;
  • egyéb üzemű gépkocsi esetében a beépített belső égésű motor, a használati mód és az első használatbavétel évét követően eltelt idő, az 1-3. pontok alapján meghatározva.
 
Mit vizsgálnak a környezetvédelmi vizsgálat során?
 
A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmát vizsgálják, amelynek megengedett legnagyobb mértékét, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelményt a gyártó az általa kibocsátott műszaki dokumentációban (javítási kézikönyv, vizsgálati, beállítási utasítás stb.) rögzíti. A dízelmotoros járművek esetében a gyártó által előírt füstölési érték az ENSZ EGB 24. számú előírás, illetve azzal külön jogszabály szerint egyenértékű előírások szerint a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző táblán feltüntetett adat.
 
A gyártó által kibocsátott dokumentációban szereplő adatok helyett alkalmazható a Közlekedési Főfelügyelet által elfogadott kiadványokban, adatbázisokban az adott típusra (változatra, kivitelre) megadott érték. A Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyott adatforrások listáját évente közzéteszi a GKM hivatalos lapjában.
 
Az 1969. július 1-je előtt gyártott négyütemű Otto-rendszerű motorral meghajtott gépkocsit a motor normális működése mellett elérhető legalacsonyabb kibocsátási szintre kell beszabályozni, és az és az így elért értékkel megfelelőnek kell minősíteni.
 
Speciális szabály vonatkozik a közúti forgalomban részt vevő, verseny céljára kialakított gépkocsikra. Ezeknél a járműveknél a területi közlekedési felügyelet engedélyezési eljárás keretében határozatban állapítja meg a motor beállítási adatait és a megengedett kibocsátási értékeket. Az engedélyező határozatot a versenygépkönyvvel együtt kell tartani.
 
Igazolólap vagy plakett megsérülése, elvesztése
 
Ha a plakett megsérült vagy azt jogosulatlanul eltávolították, a gépkocsi tulajdonosa, illetve üzembentartója azt köteles 15 napon belül pótolni.
 
Az igazolólap vagy a plakett megsérülése, rongálódása, a plakett jogosulatlan eltávolítása esetén, valamint a gépkocsi hatósági alvázszámmal történt ellátása esetén a régi, érvényes, de még olvasható igazolólap adatai alapján - az érvényességi idő meghagyásával - bármely felülvizsgáló szervezet vagy a területi közlekedési felügyelet az eredeti igazolólap elvétele mellett, mérés nélkül új igazolólapot ad ki és új plakettet helyez fel.
 
A rendszám jogszerű megváltozása esetén:
  • amennyiben a gépkocsi igazolólapján a gépkocsi alvázszáma szerepel, az igazolólap a rajta feltüntetett időpontig továbbra is érvényes,
  • ha az igazolólapon a gépkocsi alvázszáma nem szerepel, a területi közlekedési felügyelet az érvényes igazolólap érvényességi idejének változatlanul hagyásával új igazolólapot ad ki és plakettet helyez fel.

Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült igazolólap helyett másolat nem állítható ki, és csak úgy pótolható, ha az érintett újabb felülvizsgálatot végeztet.
 
A zöldkártya kiadásának díja
 
A környezetvédelmi felülvizsgálaton megfelelt gépkocsihoz a felülvizsgáló szervezet:
 
  • kiállítja az igazolólapot, és
  • felragasztja a gépkocsi hátsó rendszámtáblájára a plakettet.
A környezetvédelmi igazolólap vagy plakett kiadásáért 1180 forintot kell fizetni.
 
A fegyveres erők és rendvédelmi szervek részére az igazolólapot vagy plakettet a közlekedési hatóság az önköltség megtérítése ellenében adja ki.
 
A környezetvédelmi igazolólap vagy plakett kiadásáért fizetendő összeg mellett a zöldkártya díjához hozzá kell számolni a környezetvédelmi felülvizsgálat díját is, amely a jármű műszaki paramétereitől függ:
  • hagyományos kétütemű Otto-motoros és dízelmotoros gépkocsi
  1. kétütemű: 2 900 forint,
  2. dízelmotoros: 5 400 forint;
 
  • hagyományos Otto-motoros négyütemű gépkocsi: 4 550 forint;
 
  • csökkentett szennyezésű gépkocsi (szabályozatlan keverékképzésű, katalizátorral felszerelt benzin üzemű, valamint tiszta (csak gázzal üzemeltethető) gázüzemű (LPG vagy CNG) személygépkocsik, kis-tehergépjárművek és kisbuszok)  : 5 400 forint;
 
  • korszerű, környezetbarát gépkocsi (a lambda szabályozott keverékképzésű, katalizátoros benzinüzemű és az Európai Unió tagországaiban, az Egyesült Államokban vagy Japánban 1998. január 1-je után gyártott dízelüzemű személygépkocsik, kis-tehergépkocsik és kisbuszok; legalább az EURO-II minősítésnek megfelelő tehergépjárművek, nehéz tehergépjárművek, vontatók és autóbuszok; minden a tulajdonos által igazoltan legalább a Tanács 96/69/EK irányelvének és az ENSZ EGB 83.03/C vagy az ENSZ EGB 49.02/B. előírásnak megfelelő dízel üzemű gépkocsik):
 
  1. benzin- és dízelmotoros gépkocsi: 6 100 forint, benzinmotoros gépkocsi, amelyhez célműszer (speciális fordulatszámmérő) szükséges: 8 500 forint,
  2. elektronikusan szabályozott befecskendezésű dízelmotoros személygépkocsi, kisteherautó és kisbusz (3500 kg megengedett legnagyobb össztömegig): 8 500 forint,
  3. elektronikusan szabályozott befecskendezésű tehergépkocsi, vontató és autóbusz (3500 kg megengedett legnagyobb össztömeg felett): 11 600 forint.
A gépkocsinak a motorállapot felülvizsgálatát és a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérését is magában foglaló, a gyártó által előírt futásteljesítmény szerinti ellenőrzése vagy javítása után a gépkocsi tulajdonosának (üzembentartójának) a környezetvédelmi felülvizsgálatért 1640 forintot kell fizetnie.
 
A zöldkártya pótlásának díjai
 
A megsérült igazolólap, valamint az elveszett vagy megsérült plakett pótlásának, valamint az igazolólap és plakett rendszámváltozás miatti cseréjének díja összesen 1640 forint.
Ha az igazolólap elveszett, ellopták vagy megsemmisült, nem kapható helyette másolat, csak úgy pótolható, ha az érintett újabb felülvizsgálatot végeztet (vagyis a kiadásért fizetendő és az eljárási díjat is ki kell fizetni).
 
forrás: magyarország.hu 
 
 
 
Műszaki vizsga
 
A járművek műszaki vizsgálatát, vizsgáztatását, vagy az első forgalomba helyezés előtt, vagy időszakosan kell elvégezni az NKH regionális igazgatóságánál.
 
Forgalomba helyezés előtti vizsgálat
 
A járművet a forgalomba helyezés előtt az NKH regionális igazgatóságánál be kell mutatni. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít  .
A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti  .
 
Mit vizsgálnak?
 
Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását ellenőrzik. A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben  találhatjuk meg.
 
A műszaki vizsgálat eredménye
 
Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, kiállítják a műszaki adatlapot, amely tartalmazza:
 
  • a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki adatokat, 
  • a jármű közlekedésbiztonsági megfelelőségének igazolását, valamint
  • a forgalmi engedély érvényességi idejeként a következő időszakos vizsgálat határidejét.
 
A Műszaki adatlap a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő 90 napig használható fel.
 
Milyen időközönként kell vizsgáztatni a járművet?
 
Az időszakos vizsgálat határidejét (vagyis ezen időn belül kell újra levizsgáztatni a járművet) új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított  :
  • az autóbusznál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, illetőleg a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben;
  • a motorkerékpárnál, a mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a "méhesházas" különleges felépítményű gépkocsi és pótkocsi, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a mezőgazdasági vontató pótkocsijánál
  • új jármű esetében négy évben, használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, 3 naptári éven túl két évben;
  • a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben;
  • a nemzetközi forgalomban használt autóbusznál a 101/2003. (XII. 23.) GKM rendeletben meghatározott feltételek meg nem tartása esetén fél évben, egyéb esetben egy évben;
  • minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő
  • 4 naptári éven belül két évben, 4 naptári éven túl egy évben;
 
kell meghatározni. Ha a jármű műszaki állapota indokolja, a fentiekben meghatározottnál rövidebb határidő is megállapítható.
 
Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt az NKH Központi Hivatala által meghatározott szempontok szerint korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
 
Mit jelent az időszakos műszaki vizsgálat?
 
Az NKH regionális igazgatósága a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.
 
Az időszakos vizsgálaton az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását - a járművek méreteire, tömegére, tengelyterhelésére, a fajlagos motorteljesítményre, a terhelhetőségre és a vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek kivételével -, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrzik.
 
Nem csak akkor kell időszakos műszaki vizsgálatra vinni a járművet, ha annak lejárt a forgalmi engedély érvényessége. Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságánál azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták:
 
  • az új forgalmi engedély és jelzés kiadása előtt,
  • a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha
  • azokat a jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt vonták vissza, vagy egyéb okból vonták vissza és az engedély érvényességi határideje lejárt.
 
Az időszakos vizsgálatot az NKH regionális igazgatósága vizsgáló állomásán vagy a meghatározott feltételek alapján vizsgáló állomásként kijelölt gépjárműfenntartó szervezet telephelyén (kijelölt vizsgáló állomás) az NKH regionális igazgatósága nevében a vizsgabiztos végzi. Egyéb gépjárműfenntartó szervezet vagy az üzemeltető az NKH regionális igazgatósága - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetében - az időszakos vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
 
I. Az időszakos vizsgálat során a vizsgabiztos - a II. pontban meghatározott kivétellel - a gépjármű és a pótkocsi azonosító adatainak ellenőrzését az 5/1990. (VI. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletében meghatározott technológia alkalmazásával integrált vizsgálat keretében végzi.
 
II. Az integrált vizsgálat mellőzésével - a járműazonosítók szemrevételes ellenőrzése mellett - végezhető az időszakos vizsgálat, ha a vizsgált járművön már végeztek előzetes eredetiségvizsgálatot, illetőleg integrált vizsgálatot. Az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténte a következő módokon igazolható  :
  • a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kiállított, az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozattal vagy hatósági bizonyítvánnyal,
  • a járműhöz kiállított - az előzetes eredetiségvizsgálat mellőzésével történt kiadásra vonatkozó záradékot nem tartalmazó - törzskönyvvel,
  • a forgalmi engedélybe bejegyzett 1998. január 1. napját követő forgalomba helyezési időpont bejegyzéssel, illetőleg
  • a forgalmi engedélybe bejegyzett 1999. július 12. napját követően tulajdonjog megszerzési időponttal.
Az I. pontban meghatározott integrált vizsgálati kötelezettség hatálya alá tartozó jármű időszakos műszaki vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhető el, ahol biztosított az integrált vizsgálat 5. számú mellékletben meghatározott technológiája  .
Az integrált vizsgálat eredményét az időszakos vizsgálatról kiadott határozat tartalmazza.
 
A műszaki vizsga díja
 
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat díja (alapdíj)  :
  • segédmotoros kerékpár: 1900 forint,
  • motorkerékpár, továbbá ennek pótkocsija: 2750 forint,
  • személygépkocsi: 7700 forint,
  • könnyű tehergépkocsi: 8500 forint,
  • tehergépkocsik és vontatók, autóbuszok, továbbá ezek pótkocsijai: 11800 forint,
  • mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezek pótkocsijai: 6150 forint.
Az egyes közúti járműveken elvégzett vizsgálatok további díjai az alapdíjon felül (pótdíj)  :
  • a veszélyes anyagot/árut szállító jármű ADR Megállapodás szerinti jóváhagyási vizsgálata: 5800 forint,
  • áru- és személyszállításra nem alkalmas különleges felépítményű jármű: 1700 forint,
    menetíróval (tachográf), illetőleg sebesség korlátozóval felszerelt jármű vizsgálata: 5800 forint,
  • közúti gépjármű közforgalmú személyszállításra való alkalmassága megállapítása: 950 forint,
    az emelt sebességgel való közlekedésre jogosult autóbuszok műszaki alkalmasságának megállapítása: 1180 forint,
  • összkerék hajtású jármű vizsgálatának díja - a kategóriájához tartozóan a az alapdíj további - 50%-a,
  • kettőnél több tengelyes jármű vizsgálatának díja - a kategóriájához tartozóan az alapdíj további - 50%-a,
  • alvázszám (azonosítási jelzés) hatósági beütés díja - a kategóriájához tartozóan az alapdíj további - 50%-a,
  • az engedélyezett átalakítást követő első időszakos vizsgálat díja - a kategóriájához tartozóan az alapdíj további - 50%-a,
  • az integrált vizsgálat díja: 7200 forint.
 
forrás: magyarorszag.hu
 
 
 
Járművezetői egészségi alkalmassági vizsgálat
 
A járművezetésre jogosító okmányok megszerzésének és érvényességének feltétele, hogy az okmányok tulajdonosai - a jogszabályban előírt - egészségi alkalmassági feltételeknek is megfeleljenek. Ezért a járművezetésre jogosító okmányok első megszerzését megelőzően, majd az okmány megszerzését követően meghatározott időközönként a járművezető köteles orvosi vizsgálaton részt venni.
 
Az egészségi alkalmassági vizsgálaton azt igyekeznek megállapítani, hogy a járművezetőnek vagy a leendő járművezetőnek van-e olyan betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága, illetve érzékszervi fogyatékossága, amely miatt - egészségi szempontból - alkalmatlan a közúti járművezetésre. Ezen felül a vizsgálat során határozzák meg azokat a feltételeket és korlátozásokat is, amelyek mellett a járművezető - betegsége, testi vagy érzékszervi fogyatékossága esetén is - biztonságosan részt vehet a közlekedésben.
 
Alkalmassági vizsgálat első alkalommal
 
Azoknak, akik első alkalommal szereznek vezetői engedélyt előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. A leendő járművezető a vizsgálat elvégzését leghamarabb a vezetői engedély - gépjármű kategóriától függő - legkorábbi megszerezhetőségét (alsó korhatárának betöltését) megelőző egy évvel korábban kérheti. Például a "B" kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító okmányt a 17. életév betöltésétől lehet megszerezni, ezért az előzetes vizsgálatot a 16 éves kortól lehet elvégezni.
 
Időközi alkalmassági vizsgálat
 
A vezetői engedéllyel már rendelkező személyeknek - meghatározott időközönként - ún. időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venniük, mert a vezetői engedély csak az orvosi vizsgálaton megállapított időpontig jogosít vezetésre. Néhány esetben a vezetői engedély egészségügyi érvényességének lejártát követően is feljogosít bizonyos járművek vezetésére. Például, ha a "B" kategóriára érvényes vezetői engedély érvényessége a fenti okból jár le, a személy továbbra is vezethet:
 
  • segédmotoros kerékpárt
  • lassú járművet és pótkocsiját,
  • kerti traktort,
  • állati erővel vont járművet,
  • mezőgazdasági vontatót és könnyű pótkocsiját.

Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat jogszabályban előírt időpontja függ a vizsgálaton megjelenő személy életkorától, valamint attól, hogy milyen alkalmassági csoportra vonatkozóan kéri az alkalmasság megállapítását.
 
Az alkalmassági csoportok
 
Bárki kérheti akár az 1., akár a 2. alkalmassági csoportra vonatkozó vizsgálatok elvégzését, de a vizsgálatot végző orvosnak mindenképpen a 2. alkalmassági csoportba kell sorolnia azokat, akik a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet vagy megkülönböztető jelzéssel ellátott járművet vezetnek, illetve akik közúti járművezetői munkakörben dolgoznak. Ennek azért van jelentősége, mert az 1. alkalmassági csoportra vonatkozóan alkalmasnak minősített személy nem végezhet olyan járművezetői tevékenységet, amelyet csak a 2. alkalmassági csoportba tartozók végezhetnek.
 
A vizsgálat esedékessége
 
Az 1. alkalmassági csoportba tartozó járművezetők - amennyiben nem rendelik el soron kívüli vizsgálatukat - a következő időszakonként kötelesek az alkalmassági vizsgálaton megjelenni:
 
  • a 40. életév betöltése előtt - 10 évenként;
  • a 40. életév betöltését követően a 60. életév betöltése előtt - 5 évenként;
  • a 60. életév betöltését követően a 70. életév betöltése előtt - 3 évenként;
  • a 70. életév betöltését követően - 2 évenként.

A 2. alkalmassági csoportba tartozó személyek - amennyiben nem kötelezték őket soron kívüli vizsgálatra - ennél rövidebb időközönként kötelesek a vizsgálaton megjelenni:
 
  • a 45. életév betöltése előtt - 5 évenként;
  • a 45. életév betöltését követően a 60. életév betöltése előtt - 3 évenként;
  • a 60. életév betöltését követően - 2 évenként.
 
Az első fokú vizsgálat
 
Az 1. alkalmassági csoportba tartozó tartózó járművezető esetén a vizsgálatot - első fokon - az illetékes háziorvos végzi el. A 2. alkalmassági csoportba tartózók esetén a vizsgálatot csak a munkáltató részére alapszolgáltatást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa ("üzemorvos") hatáskörébe tartozik. Néhány testületnél és munkáltatónál (pl.: a rendőrségnél, a fegyveres erőknél, a MÁV-nál) a testület, illetve a munkáltató által kijelölt orvos látja el ezt a feladatot. Előfordulhat, hogy valaki tartós munkavállalás miatt tartózkodik külföldön, ilyenkor nem kell haza utaznia a vizsgálat elvégzéséért, mert azt a külképviselet orvosa is elvégezheti.
 
Azoknak a személyeknek az egészségügyi alkalmassági vizsgálatát, akiknek művégtag használata szükséges a járművezetéshez vagy akik csak meghatározott típusú vagy átalakított illetve segédberendezéssel ellátott közúti jármű használata esetén alkalmasak a vezetésre - első fokon - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének állandó vagy ideiglenes lakóhely szerinti első fokú bizottsága végzi el a vizsgálatot.
 
Az alkalmassági vizsgálat feltételei
 
A vizsgálat csak abban az esetben végezhető el, ha vizsgálatot kérő személy bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ számát) igazoló hatósági igazolványát (TAJ-kártya) vagy bizonyítványát, valamint a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolja a személyi igazolványával vagy egyéb erre alkalmas okirattal.
 
A gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat térítési díj ellenében igénybe vehető egészségi szolgáltatás, ezért - mind az első, mind a második fokú - vizsgálatért az életkortól és a vizsgálat fokától függően díjat kell fizetni.
 
Az első fokú orvosi vizsgálat:
 
  • 40. éves korig 6300 forint,
  • 40 és 60. éves kor között 4200 forint,
  • 60. életév betöltését követően, de a 70. életév betöltése előtt 2100 forint,
  • 70. év felett 1100 forint.

Ha a díjat a vizsgálatra jelentkező személy a helyszínen, készpénzben fizeti ki az orvos köteles erről nyugtát adni.
 
Az orvos nem végezheti el a vizsgálatot - az ilyen irányú kérésére ellenére sem -, ha a vizsgálaton megjelent személy egészségi állapota a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásolná.
 
A vizsgálat eredménye
 
Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat, valamint az új típusú vezetői engedély esetében az időszakos és a soron kívüli vizsgálat elvégzését követően az orvos "alkalmassági vélemény"-t állít ki, amelyben közli a vizsgálat eredményét és a következő (időszakos vagy soron kívüli) vizsgálat időpontját a megvizsgált személlyel. A vezető engedély kiállításakor és érvényesítésekor ezt az alkalmassági véleményt kell bemutatni az okmányirodán, és ez alapján fogják a járművezetői engedély érvényességét megállapítani, valamint az egészségi alkalmassággal kapcsolatos feltételeket és korlátozásokat, illetve az ennek megfelelő kódokat a vezetői engedélybe bejegyezni.
 
Az első fokú egészségügyi szerv az időszakos vagy a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot követően 2 példányban - a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet melléklete szerinti tartalmú - véleményt állít ki, és meghatározza a következő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját.
 
Feltételes és korlátozott alkalmasság
 
Az alkalmasságot feltételekkel is megállapíthatja az orvos. Erre akkor kerül sor, ha a járművezető csak gyógyászati segédeszköz (pl. művégtag) vagy a járműben a szokásostól eltérő kezelő berendezés (pl. kézi működtetésű gáz vagy fék) használatával alkalmas a vezetésre.
 
Az alkalmasság bizonyos korlátozásokkal (pl.: sebességkorlátozás) is megállapítható. A korlátozásokat a járművezető fogyatékossága vagy a jármű átalakítása miatt azért kell elrendelni, mert a járművezető csak így tud biztonságosan részt venni a közlekedésben.
 
Az alkalmatlanság megállapítása
 
Ha az időszakos alkalmassági vizsgálat eredményeképpen az orvos a vizsgált személy alkalmatlanságát állapítja meg, ezt az alkalmassági véleményben közli. Ilyenkor a régi vezetői engedély sem érvényesíthető, és az orvos az alkalmatlanság tényéről tájékoztatja az illetékes rendőrhatóságot.
 
Az orvos azonban ebben az esetben is megállapíthatja az újabb egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját, annak figyelembe vételével, hogy a vizsgált személy állapotában előreláthatóan mikor következik be olyan mértékű javulás, amikor az alkalmassága már megállapítható lesz. Ha az orvos ilyen időpontot nem jelöl meg, a járművezető is kérheti a soron kívüli vizsgálat elvégzését, de ennek feltétele, hogy orvosi bizonyítvánnyal kell igazolnia az olyan mértékű állapotjavulását, amelyre tekintettel feltehetőleg alkalmasnak fogják nyilvánítani.
 
Egyéb megállapítások
 
Előfordulhat, hogy a járművezetőt egészségileg alkalmasnak találják, de a vizsgálat feltár valamilyen - az alkalmasságot nem befolyásoló - szervi elváltozást. Ha ezt a biztonságos vezetés érdekében feltétlenül ismerni kell, az orvos köteles erről tájékoztatni a megvizsgált személyt.
 
Ezen felül a vizsgálat tapasztalatai alapján az orvos akár előzetes, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot is elrendelhet.
 
A másodfokú vizsgálat
 
Amennyiben a vizsgált személy nem ért egyet az orvosi véleményben foglalt megállapításokkal a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kezdeményezheti a megállapítás felülvizsgálatát (ún. felülvéleményezési kérelem). A járművezetőn kívül kérheti még a másodfokú vizsgálat elvégzését:
 
  • a közúti járművezető munkáltatója, ha a munkavállaló munkaköre ellátásával kapcsolatban közúti járművet vezet;
  • a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv;
  • bármely orvos, ha a soron kívüli vizsgálat elrendelésének okát tapasztalja;
  • az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének főigazgatója;
  • az eljáró hatóság.
 
A másodfokú vizsgálat elvégzése
 
A kérelmet a vizsgálatot első fokon elvégző orvoshoz (vagy szervhez) kell eljuttatni. Az orvos ezt követően beutalót állít ki, és megküldi ezt az alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságnak.
 
Másodfokon a vizsgálatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének az állandó vagy ideiglenes lakóhely szerint illetékes a megye (a főváros) területén kijelölt első fokú bizottsága végzi el. Azok esetében, akiknek az első fokú vizsgálatát nem a háziorvos vagy az "üzemorvos" végezte el - hanem egy kijelölt orvos - a kijelölő szerv vagy munkáltató megfelelő főorvosi bizottsága fog másodfokon eljárni. A másodfokú véleményezésben az első fokon eljáró orvosok már nem vehetnek részt.
 
A másodfokú vizsgálatot ugyanolyan feltételekkel lehet elvégezni, mint az első fokút, de a vizsgálatért fizetendő térítési díjak magasabbak:
 
  • 40. életév betöltése előtt 9400 forint;
  • 40 és 60 év között 6300 forint;
  • 60 éves kortól 70 éves korig 4200 forint;
  • 70 év felett 2100 forint.
A másodfokú vizsgálat eredménye
 
A vizsgálat elvégzését követően a bizottság vezetője közli a felülvizsgálati véleményt:
 
  • a megvizsgált személlyel,
  • a felülvéleményezést kérővel és
  • a kérelmező lakóhely (tartózkodási helye) szerint illetékes okmányirodával.
Alkalmasság esetén az új vezetői engedély kiadásához kiállítja az alkalmassági véleményt.
 
Soron kívüli vizsgálatra kötelezés
 
Bizonyos esetekben az időszakos vizsgálatra jogszabályban meghatározott időnél korábban köteles a járművezető az orvosi vizsgálaton megjelenni. Soron kívüli vizsgálatra kell elmenni, ha például a korábbi alkalmassági vizsgálaton az orvos - valamilyen egészségügyi ok miatt - a vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg.
 
Az orvos jogszabályban meghatározott szervek vagy személyek kezdeményezésére is elrendelheti a soron kívüli vizsgálatot. Soron kívüli vizsgálatot kezdeményezhet például a közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatott személy munkáltatója vagy bármelyik orvos, aki olyan egészségi rendellenességet állapít meg, amely az alkalmasságot kérdésessé teszi vagy például epilepsziás tünetekről, kábítószer függőségről, forgalomban való részvételt befolyásoló látás vagy hallászavarról van tudomása.
 
Mikor kötelező soron kívüli vizsgálatra jelentkezni?
 
Mivel a közúti járművezető a jármű vezetése alatt fokozattan felel mások életéért, testi épségéért, ezért maga is köteles a soron kívüli orvosi vizsgálatra jelentkezni, ha egészségi állapota romlik és ez a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlanná teheti vagy befolyásolhatja. Például a járművezető orvosi vizsgálatra tartozik jelentkezni, ha a látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás vagy a hallásban a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés következik be, vagy ha eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt.
 
forrás: magyarország.hu
 
 
 
Mikor veszi el a rendőr a forgalmi engedélyt?
 
A rendőr a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha 
  • a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították (a rendszámtábláról is eltávolítják a címkét);
 
  • a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget (a rendszámtábláról is eltávolítják a címkét);
 
  • a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek (a rendszámtábláról is eltávolítják a címkét);
 
  • gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították;
 
  • a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg;
 
  • a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár (a rendszámtábláról is eltávolítják a címkét);
 
  • az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, illetőleg a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik .
 
A balesetveszélye vagy a balesetben súlyosan megrongálódott járművekkel - 3. és 6. pont - nem lehet tovább közlekedni, a többi esetben a rendőr az okmányról átvételi elismervényt ad, amellyel a lakóhelyig vagy a telephelyig lehet közlekedni.
 
 
 
A V, Z, E és M rendszámtáblákra vonatkozó egyes speciális rendelkezések
 
A tartósan belföldön üzemeltetett, ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre olyan V betűjelű rendszámot kell kiadni, amelynek érvényessége a vámhatóság által meghatározott visszaviteli határidőhöz igazodik. A V betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ahhoz tartozó forgalmi engedélyt, az érvényesség lejártát követően, vagy az átrendszámozáskor (végleges külföldre történő kivitel, vagy magyarországi forgalomba helyezés) le kell adni . 
 
A Z betűjelű rendszámtábla kiadásának feltételei: 
 
  • a jármű tulajdonjogának igazolása,
  • a Magyarországon forgalomba helyezett jármű esetében a jármű forgalomból történő végleges kivonása kivitel miatt és ennek járműnyilvántartásba való bejegyzése .
 
A Z rendszámtábla csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van . 
 
Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának feltétele, hogy az ügyfél igazolja: 
 
  • a jármű jogszerű birtoklását,
  • a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét és
  • a jármű műszaki alkalmasságát .
 
A P, az E és az M rendszámtáblával csak Magyarországon lehet közlekedni . 
 
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának - közlekedési igazgatási hatóság által történő - engedélyezési feltételei: 
 
  • a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám),
 
  • a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés igazolása,
 
  • az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan,
 
  • az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról.
 
 
 
A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla
 
Kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a járműgyártónak, a járműjavítónak, a közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, de javítás alatt álló jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban . 
 
A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű használatának korlátjai: 
 
  • az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át a használata,
 
  • a közúti forgalomban való részvételéről az okmányiroda által hitelesített indítási naplót kell vezetni ,
 
  • a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos (ez alól az engedélyező közlekedési igazgatási hatóság indokolt esetben felmentést adhat),
 
  • az okmányiroda egyéb indokolt megszorításokat rendelhet el, így különösen útvonalbeli, területi és időbeli korlátozásokat írhat elő ,
 
  • csak a Magyar Köztársaság területén lehet vele közlekedni ,
 
  • csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van.
 
 
 
 
Személygépkocsik magánimportja
 
Fontos tudni, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozását követően a vámkezelési eljárásokban elsődlegesen alkalmazandó jogszabály a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény az eltérést engedő területeken tartalmaz szabályozást.
 
Az Európai Közösségen kívülről történő behozatal
 
Az Európai Közösség területén kívülről történő gépjárműimport esetében azonos szabályok vonatkoznak az új, illetve használt gépjárművekre.
 
Vám elé állítás
 
Ha bármilyen vámárut - így autót is - a Közösség vámterületére behoz valaki, azt vám elé kell állítania. A gyakorlatban a vám elé állítás során a határvámhivatalnál Egységes Vámárunyilatkozat kitöltésével kell kérni a gépjármű árutovábbítási vámeljárás keretében történő, illetékes belterületi vámhivatalhoz továbbítását. A határvámhivatal az árutovábbítási vámeljárás keretében megállapítja a fizetendő közterheket, melyek későbbi megfizetésére vámbiztosíték kérhető. Ezt követően a határvámhivatal a vámokmányok záradékolásával a gépjárművet az ügyfél által megjelölt belterületi vámhivatalhoz továbbítja vámhatóságot.
 
Vámbiztosíték
 
A harmadik országból importált gépjárművek esetében a határvámhivatal a felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak összegének erejéig vámbiztosítékot kér. Nem közösségi adók és díjak a gépjárművek esetében különösen az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó és a környezetvédelmi termékdíj. 2005-től mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól a vámhatóság által megbízhatónak minősített fuvarozó és szállítmányozó, továbbá az engedélyezett címzett, valamint a vámudvart üzemeltető vámügynöknek a rendszeres tevékenysége keretében telephelyére érkező átmeneti megőrzés alá vont áru.
 
A vámbiztosíték - a készpénz letétbe helyezésén vagy a kezességvállaláson túl - az annak nyújtására kötelezett választása szerint lehet:
 
  • hitelintézet által vállalt bankgarancia, vagy
  • banki fedezetigazolás, vagy
  • biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (a továbbiakban: biztosítói kötelezvény).

Amennyiben a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodásban a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a hitelintézet által a befizetésről kiállított bizonylat alapján a közölt vámot és nem közösségi adókat és díjakat biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható vámhatóságot.
 
Szabad forgalomba bocsátás
 
A személygépkocsi szabad forgalomba bocsátását Egységes Vámárunyilatkozat benyújtásával lehet kérni az illetékes fővámhivataltól.
 
Az árunyilatkozathoz csatolni kell
 
  • az árutovábbítási eljárásban a határvámhivataltól kapott vámokmányt,
  • az autó adásvételi szerződését, számlát vagy ajándékozási okiratot,
  • a külföldi forgalmi engedélyt,
  • a vámkezelést kérő személyazonosságát igazoló okmányt, valamint
  • a Közlekedési Felügyelet engedélyét.
A Közlekedési Felügyelet vámkezeléshez kapcsolódó tájékoztatója, továbbá az érvényes műszaki és környezetvédelmi előírások megtalálhatók a Közlekedési Felügyelet honlapján.
 
Legfontosabb követelmény, hogy az adott gépjármű zaj és légszennyezési értéke ne haladja meg az adott járműkategóriára megadott határértékeket.
 
A vámeljárás lezárásaként a vámhivatal határozattal kiszabja a vámot és egyéb nem közösségi adókat és díjakat. A vámhatározatot a gépjármű forgalomba helyezésekor be kell mutatni a Közlekedési Felügyeletnél.
 
A regisztrációs adó fizetési kötelezettséget keletkezésének időpontja:
 
  • belföldi értékesítés és az áfa-törvény szerinti Közösségen belülről történő beszerzés esetén az áfa-törvénybeli teljesítés, illetve áfafizetési kötelezettség keletkezése,
  • import esetén a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napja,
  • a Közösségen belüli beszerzés egyéb esetében pedig a belföldre történő behozatal, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontja.
 
Az Európai Unió tagállamából történő behozatal
 
Az Európai Közösség területéről származó személygépjárművek esetében eltérő szabályok vonatkoznak az új, illetve használt járművekre. Az Európai Unió valamely tagállamában vásárolt személygépjármű, hasonlóan az egyéb árukhoz mentesül a vámeljárás alól. A regisztrációs adó, illetve általános forgalmi adó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében azonban továbbra is fel kell keresni a vámhatóságot.
 
Új személygépjármű behozatala a Közösség területéről
 
A regisztrációs adó megfizetése szempontjából új gépjárműnek tekintendő az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el.
 
A regisztrációs adó megfizetésére irányuló adóigazgatási eljárás a Regisztrációs Adó Adatlap/Határozat elnevezésű formanyomtatvány, valamint a mellékletét képező Igazolás benyújtásával kérhető a vámhivataltól. A vámhivatal a Regisztrációs Adó Adatlap/Határozat záradékolásával állapítja meg a fizetési kötelezettséget, és a második példány átadásával közli azt. Az adók befizetését követőn a vámhivatal záradékolt Igazolást ad ki a befizetés megtörténtéről.
 
Amennyiben a vámhivatal nem fogadja el az ügyfél által bevallott ellenértéket, az általános forgalmi adó alapjaként a gépjármű adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékét veszi számításba. Ebben az esetben mindig külön alakszerű közigazgatási határozatot kell hoznia.
 
Használt személygépjármű behozatala a Közösség területéről
 
A használt személygépjármű behozatalához kapcsolódó adóigazgatási eljárás mindössze annyiban tér el az új személygépjármű behozatala esetén követendő eljárástól, hogy a használt autó beszerzése mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól. Használt gépjármű esetében a fővámhivatal csak a regisztrációs adót szabja ki.
 
Illetékességi szabályok
 
A regisztrációs adót a fővámhivatalok, illetve Pest megye és Budapest közigazgatási területén a Magánforgalmi Fővámhivatal, a Buda-térségi Fővámhivatal, a Dél-Pest térségi Fővámhivatal és az Észak-Pest térségi Fővámhivatal szabja ki.
 
forrás: magyarország.hu
 
 
 
GFB-vel kapcsolatos fontos tudnivalók
 
A folyamatos díjfizetésről
 
A díjak folyamatos fizetéséről az üzembentartónak - felszólítás nélkül- kell gondoskodnia. A díjakat - legkésőbb - az esedékességtől számított 30 napon belül be kell fizetnie.
 
A szerződés megszűnése
 
Ha a szerződő az esedékes díjat - az esedékesség napjától számított - 30 napon belül nem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a 30. nap 24.00 órakor automatikusan megszűnik! A szerződés megszűnhet érdekmúlással is: ennek leggyakoribb esete, ha a tulajdonos a járművet elidegeníti. Erről a tényről 15 napon belül értesíteni kell a biztosítót! A szerződés írásban, a naptári év végére, legalább 30 nappal korábban felmondással is megszüntethető mind a szerződő, mind a biztosító részéről.
 
Biztosítatlanul...
 
A Magyar Biztosítók Szövetsége a károsult kárát akkor is megtéríti, ha a károkozó nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással, viszont az így kifizetett összeget, a felmerült költségekkel és kamatokkal együtt visszaköveteli a mulasztó üzembentartótól!
 
Az ellenőrzésről
 
A szerződés megkötését a biztosító által kiállított kötvény, vagy (általában egy kártya alakú) igazolólap, a folyamatos díjfizetést pedig a csekkszelvény tanúsítja. Ha Ön banki átutalással teljesít, akkor a befizetésről a biztosítója külön igazolást küld. Ezeket a dokumentumokat tartsa a forgalmi engedély mellett, mert a hatóságok ellenőrzik. Tavaly óta az informatikai (számítógépes) ellenőrzés is működik.
 
forrás: mabisz.hu

Megosztás Facebook-onMegosztás Twitter-enMegosztás iWiW-en

Kérdése van? Segítünk!

Kérdése van? Segítünk!

Miért éppen a pba.hu?

  • mert 20 éves szakmai múlttal rendelkezünk
  • mert 200.000 elégedett ügyfél nem tévedhet
  • mert szakértők vagyunk, nemcsak alkuszok
  • mert interneten és személyesen is megtalálhat minket
  • mert elsőként szereztünk ISO minősítést

Biztosítók

  • Allianz Hungária Biztosító Zrt.
  • CIG Pannónia Életbiztosító Zrt.
  • Genertel Biztosító Zrt.
  • Groupama Garancia Biztosító Zrt.
  • KÖBE Közép-Európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
  • Uniqa Biztosító Zrt.
Biztosítók bemutatása

PBA közösség

Kapcsolat

Ügyfélszolgálat
06 1 999 00 99
Skype: pbahotline
E-mail: Ez az e-mail cím védve van a spam robotok ellen. A megtekintéshez kérjük engedélyezze böngészőjében a JavaScript használatát!

 

Főoldal
Feltételek
Adatvédelem
Panaszkezelés
Kapcsolat

 

2012 © PBA Praeventio Zrt.
Minden jog fenntartva