Nem tudunk vagy nem akarunk spórolni?

A 35-49 éves korcsoportba tartozó magyar lakosság növekvő hányadát foglalkoztatja, miből, hogyan él majd idős korában. A megkérdezettek alig 12 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja a kérdés, míg minden negyedik érintett gyakran, minden ötödik nagyon gyakran foglalkozik ezzel a problémával – derül ki a  felmérésből.
 
A megkérdezettek 70 százaléka a betegségek kialakulásától fél, kétharmaduk viszont a várható anyagi nehézségek kapcsán fogalmaz meg komoly aggodalmakat. Ennek ellenére a nyugdíj-előtakarékosság terén a magyarok nem állnak jól. A felmérés eredménye szerint a kutatásban érintett korcsoport kétötöde egyáltalán nem rendelkezik a kötelezőn felül időskori megtakarítással.
 
A nyugdíjas évekre szóló megtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések a legnépszerűbbek – ilyenekkel a válaszadók harmada rendelkezik -, azokat pedig a befektetéssel kombinált életbiztosítások követik a rangsorban, amelyekről a válaszadók 27 százaléka tett említést. A nem túl régen elérhető nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) már 6 százalékos részt hasított ki magának, míg ennél valamivel még kisebb a részvénybe és más értékpapírokba fektetők aránya.
 
Az időskori megtakarítással nem rendelkezők – nem meglepő módon – legtöbbször anyagi okokkal indokolják, hogy nem spórolnak: bő háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni erre a célra. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók viszonylag jelentős része – 14, illetve 12 százaléka – jelölte meg indokként a pénzügyi szolgáltatókkal, illetve a politikai környezettel szembeni bizalmatlanságot. A gazdasági környezettel szembeni aggodalmakat is figyelembe véve már több mint 40 százalék azok aránya, akik az előtakarékosságtól a bizalmatlanság miatt zárkóznak el.
 
Figyelemre méltó, hogy az általános célú megtakarítás még az időskorinál is ritkább, hiszen a magyarok 43 százaléka nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, és ezért csaknem 90 százalékban az anyagi erőforrások hiányát hozza fel indokként.
 
A felmérés adatai szerint a 35-49 célcsoport kétötöde lenne nyitott időskori előtakarékosságra, ami a teljes magyar lakosságra vetítve csaknem egymillió embert jelent.

Az előtakarékosságra nyitott válaszadók legnagyobb része - 71 százaléka - havi rendszeres juttatást igényelne megtakarításaiért cserébe, magasabb szintű egészségügyi ellátásra 13, színvonalasabb idősotthoni ellátásra pedig 12 százalékuknak lenne igénye. Tanácsadásra 32 százalékuk lenne nyitott, ám közülük is csak minden harmadik lenne hajlandó fizetni ezért.