Gépjármű vásárlása, átíratása, eredetiségvizsgálata
Gépjármű forgalomból történő kivonása
Használt jármű forgalomba helyezése
Műszaki vizsga
Zöldkártya (környezetvédelmi felülvizsgálat)
Járművezetői egészségi alkalmassági vizsgálat
Mikor veszi el a rendőr a forgalmi engedélyt?
V, Z, E és M betűjelű rendszám
P betűjelű rendszám
Személygépkocsik magánimportja
GFB-vel kapcsolatos fontos tudnivalók
A 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerint új járműnek minősül a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve a Magyarországon gyártott jármű. Új járművet a külföldi gyártótól közvetlenül, illetve magyarországi forgalmazótól vagy márkakereskedőtől lehet vásárolni . A használt jármű a külföldön már forgalomba helyezett használt, illetve nem közvetlenül a gyártótól vásárolt és importált jármű . Új gépjármű vásárlása esetén az értékesítő általában átvállalja a forgalomba helyezéssel kapcsolatos ügyintézést és annak költségeit.
Milyen dokumentumokat kell megkapnia az autó vevőjének?
A jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzőjének (a vevőnek) át kell adni:
Bejelentési kötelezettség
A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti.
Amennyiben a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli a változást,, és az új tulajdonos ezt 15 napon belül nem teszi meg:
a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból, és azt a nyilvántartásba bejegyzi.
Használt gépjármű tulajdonjogának átírása
A tulajdonjog átíratásához eltérő okiratok szükségesek attól függően, hogy régi vagy új típusú forgalmi engedélye van a járműnek.
Régi típusú forgalmi engedély esetében az átírási kérelemhez csatolni kell:
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
Új típusú forgalmi engedély esetében az átírási kérelemhez csatolni kell:
A tulajdonjog-változást az okmányiroda nyilvántartásba veszi, melyről törzskönyvet állít ki, ha a kérelem, és a csatolt, illetve bemutatott okiratokban foglaltak megfelelnek a jogszabályban előírtaknak . A nyilvántartásban nem szereplő a bejelentést elmulasztó korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogát az okmányiroda a törzskönyv kiállítása nélkül jegyzi be a nyilvántartásba . A jármű tulajdonjogával kapcsolatos kérelemre induló eljárásokban a kérelmet - néhány kivételtől eltekintve - a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is elő lehet terjeszteni .
Az okmányiroda a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni
Ebben az esetben a bemutatott forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatában ezt jelölni kell, és az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani .
A tulajdonosváltozás költségei
A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért 6000-6000 forint illetéket kell fizetni.
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke:
Gépjármű tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni . Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénzátutalási megbízás (csekk) útján, illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni.
Az illetékes okmányiroda gondoskodik a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (törzskönyv) kiállításáról, cseréjéről, pótlásáról, továbbá ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat .
Eredetiségvizsgálat
A közlekedési igazgatási eljárásban a jármű műszaki eredetiségét a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által kiállított határozattal kell igazolni .
Az eredetiségvizsgálatot kötelező elvégezni:
Előzetes eredetiség igazolása nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha
Muzeális jellegű járművek esetében a forgalomba helyezés, valamint tulajdonjog-változás esetében is mellőzhető az eredetiségvizsgálat .
Az eredetiségvizsgálat hatósági díjai
Az előzetes eredetiségellenőrzésért fizetendő díjak (Ft/db) :
o közép kategória (1401-2000 ccm hengerűrtartalomig): 18 500 forint, o felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett): 20 000 forint;
o közép kategória (1401-2000 ccm hengerűrtartalomig): 18 500 forint,
o felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett): 20 000 forint;
o 500 ccm hengerűrtartalomig: 15 500 forint, o 500 ccm hengerűrtartalom felett: 17 000 forint, o Négykerekű segédmotoros kerékpár: 14 000 forint;
o 500 ccm hengerűrtartalomig: 15 500 forint,
o 500 ccm hengerűrtartalom felett: 17 000 forint,
o Négykerekű segédmotoros kerékpár: 14 000 forint;
o tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól): 22 000 forint;
o szállítható személyek száma 20 főig: 21 000 forint, o szállítható személyek száma 20 fő felett: 22 000 forint;
o szállítható személyek száma 20 főig: 21 000 forint,
o szállítható személyek száma 20 fő felett: 22 000 forint;
o nehéz pótkocsi 17 000 forint, o különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott): 19 000 forint.
o nehéz pótkocsi 17 000 forint,
o különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott): 19 000 forint.
A járműkísérő lap
A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot. A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vagy megbízottja látja el járműkísérő lappal.
A forgalomból ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni.
Az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról .
Törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni:
A jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásának időtartama
A közlekedési igazgatási hatóság:
a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatába .
Amennyiben a jármű forgalmi engedélye nem áll a kérelmező tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél rendelkezésére, a közlekedési igazgatási hatóság határozatban dönt a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a jármű üzemben tartója köteles az ideiglenes kivonás tényének bejegyzése céljából a forgalmi engedélyt az eljáró közlekedési igazgatási hatóságnál bemutatni .
Amennyiben a forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejárata előtt a járművel ismételten részt kívánnak venni a közúti forgalomban:
A közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel .
A jármű forgalomból történő kivonásának hivatalból való elrendelése és annak időtartama
A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból az alábbi esetekben rendeli el:
o a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); o a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); o a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); o gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították a (kivonás időtartama: büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb hat hónapra); o a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig); o a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig); o az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, illetőleg a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig) ;
o a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig);
o a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig);
o a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig);
o gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították a (kivonás időtartama: büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb hat hónapra);
o a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig);
o a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár (kivonás időtartama: a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig);
o az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, illetőleg a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik (kivonás időtartama: a kötelezettség teljesítésének igazolásáig) ;
Amennyiben az arra feljogosított hatóság a lefoglalást, illetve a zár alá vételt a forgalomból történő kivonás mellőzésével rendelte el, annak tényét - az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű bejegyzésével - csak a nyilvántartásban kell rögzíteni .
A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli, hogy:
A jármű forgalomból történő kivonásának időtartama a hivatalból indult eljárásban
A hivatalból indult eljárásban a forgalomból történő kivonás időtartamának számítása:
A kivonás időpontjaként a 2. és 3. pontban meghatározott napot kell a nyilvántartásban megjelölni, abban az esetben is, ha az ügyfél a leadási kötelezettségének nem tett eleget .
o az indítási naplót rendszertelenül vagy az ellenőrzést nehezítő más módon vezeti, o a rendszámtáblát arra jogosulatlannak átadja, o a rendszámtáblát a Magyar Köztársaság területén kívül, vagy nem a rendeletben meghatározottak szerint használja, o az engedélyben előírt korlátozásokat hat hónapon belül két alkalommal megszegi használták .
o az indítási naplót rendszertelenül vagy az ellenőrzést nehezítő más módon vezeti,
o a rendszámtáblát arra jogosulatlannak átadja,
o a rendszámtáblát a Magyar Köztársaság területén kívül, vagy nem a rendeletben meghatározottak szerint használja,
o az engedélyben előírt korlátozásokat hat hónapon belül két alkalommal megszegi használták .
A rendszámtáblát, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és az indítási naplót a visszavonás időtartamára a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig az újabb rendszámtábla kiadása iránti kérelmet el kell utasítani használták .
A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból való kivonása
Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására:
esetén .
A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása során - a hatósági jelzés visszavonásával és a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg - a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni, a hatósági jelzést a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) selejtezés céljából meg kell küldeni .
A forgalomba helyezett jármű esetén a Hivatal a külföldi hatóság nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására.
A jármű átmeneti időszakra történő kivonása a kérelem közlekedési igazgatási hatósághoz érkezése, illetve a külföldi hatóság nyilvántartásba vétele napjától számított tíz év .
A jármű végleges kivonása forgalomból
A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmére véglegesen vonja ki a járművet a forgalomból:
Amennyiben a jármű forgalomból történő végleges kivonására bontási átvételi igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági jelzését, forgalmi engedélyét és törzskönyvét a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni .
A közlekedési igazgatási hatóság a jármű bontási átvételi igazolás alapján forgalomból történő végleges kivonása esetén a jármű hatósági jelzéseit selejtezés céljából megküldi a Hivatalnak, a forgalmi engedélyét és a törzskönyvét a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a bontási átvételi igazolás sorszámának járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg egyszerűsített határozattal visszavonja .
A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba .
Használt járműnek minősül a külföldön már forgalomba helyezett használt, illetve nem közvetlenül a gyártótól vásárolt és importált jármű . Forgalomba helyezésen a jármű első hazai forgalomba helyezése értendő, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg . A hatósági ügyintézést első fokon az ország bármely okmányirodájában el lehet indítani, és a kérelem a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjeszthető.
A forgalomba helyezés iránti kérelem
Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell :
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni :
A forgalomba helyezés költségei
Amint már említettük a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért 6 000-6 000 forint illetéket kell fizetni.
Gépjármű tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
A gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket a gépjármű átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénzátutalási megbízás útján (csekken), illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. A gépkocsi iratainak beszerzéséhez szükséges illetéket szintén csekken, illetve amennyiben ez az adott okmányirodában lehetséges, bankkártyával vagy készpénzzel lehet teljesíteni.
Az érvényesítő címke kiadása 450 forint .
A rendszámtáblával kapcsolatos díjak:
Mi az a zöldkártya?
A köznyelvben zöldkártyának nevezett dokumentum a gépjárművek meghatározott időközönként kötelezően elvégzendő környezetvédelmi felülvizsgálatát követő igazolás, amely bizonyítja, hogy az autó által kibocsátott levegőszennyező anyagok nem haladják meg a megengedett mértéket. Az eredményes vizsgálatot követően igazoló lapot kapunk, valamint a hátsó rendszámtáblára kis címkét (plakettet) ragasztanak. A belső égésű motorral vagy belső égésű motor és más hajtási mód kombinációjával felszerelt személygépkocsi, tehergépkocsi, vontató és autóbusz tulajdonosának vagy üzemben tartójának kötelezettsége, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégeztesse.
A környezetvédelmi felülvizsgálat és ellenőrzés díjait külön cikkben, illetve a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet 1. számú melléklet II. fejezetében találhatjuk meg.
Igazolólap és plakett
A "MEGFELEL" minősítéssel befejeződő környezetvédelmi felülvizsgálat esetén a tanúsítványadó a területi közlekedési felügyelet nevében, a "Közlekedési Felügyelet" feliratú, kör alakú, szárazbélyegzővel ellátott, a motor üzemmódjától (Otto- vagy dízelmotoros) függő tartalmú, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat igazolólapot állít ki (az Igazolólap mérete 70x100 mm). A jármű sikeres környezetvédelmi vizsgálatának tanúsítására - az igazolólap mellett - a plakett (öntapadós matrica) szolgál. A hátsó rendszámtáblára rögzített öntapadós matrica jelzi a gépkocsi környezetvédelmi tulajdonságának és a környezetvédelmi felülvizsgálat érvényességének idejét.
Igazolólap
Fontos tudni, hogy a gépkocsi az első hazai, illetve ismételt forgalomba helyezése, típusazonos motorcsere, valamint hatósági alvázszámmal való ellátása napjától számított 15 nap elteltével a közúti forgalomban csak érvényes igazolólappal vehet részt.
Az igazolólap hatósági engedélynek minősül. A rendőrhatóság és a területi közlekedési felügyelet jogosult az igazolólapot közúti forgalomban ellenőrizni. Rendellenesség esetén - a tapasztaltak súlyához igazodva - a figyelmeztetéstől a soron kívüli környezetvédelmi vizsgálatra kötelezésen át, az igazolólap érvényességének korlátozására, illetve a plakettnak a rendszámtábláról történő eltávolítására kerülhet sor. Ha a környezetvédelmi vizsgálatra berendelt gépkocsival tulajdonosa (üzemben tartója) az igazolólap érvényességi idejére kijelölt időpontig felülvizsgáló szervezetnél nem tud megjelenni, akkor a határidőn túl már csak úgy viheti járművét ellenőrzésre, hogy egy útra szóló útvonalengedélyt kér.
A rendőrhatóság és a területi közlekedési felügyelet az igazolólapot csak akkor veheti el az ellenőrzés során, ha az igazolólap hamisításának gyanúja felmerül. Ilyenkor a tények tisztázásáig a kapott átvételi elismervény (vagy a bevonásról szóló határozat) pótolja az igazolólapot.
Plakett
A plakett zöld vagy sárga színe a gépkocsi környezetvédelmi tulajdonságának jelzésére szolgál. Zöld színű plakettet kapnak a korszerű, környezetbarát gépkocsik, sárgát pedig a csökkentett szennyezésű gépkocsik, a hagyományos benzinmotoros gépkocsik, a hagyományos kétütemű és dízelmotoros gépkocsik. A plakettet a területi közlekedési felügyelet kizárólag a felülvizsgáló szervezeteknek - beleértve a fegyveres testületek és titkosszolgálatok felülvizsgáló szervezeteit - szín és darabszám szerint adja át. A kapott címkékről szín és darabszám szerint - a felhelyezettekről és a maradékról egyaránt - naprakész nyilvántartást kell vezetni, illetve meghatározott időközönként a területi közlekedési felügyeletnek benyújtani.
Ki jogosult zöldkártya kiállítására?
A környezetvédelmi felülvizsgálatot a területi közlekedési felügyelet által kijelölt, a felülvizsgálat végzésére feljogosított gépjárműfenntartó gazdálkodó szervezet végezheti, ha:
Új gépkocsi forgalomba helyezése
A jármű első hazai forgalomba helyezése a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg. Környezetvédelmi felülvizsgálat szempontjából az új gépkocsi márkaszervizben történő értékesítéséhez kedvezmények fűződnek. Mérések elvégzése nélkül is megfelelőnek minősíthető az új autó, és kiadható a környezetvédelmi igazolólap és a plakett, ha jellemzői megfelelnek a gyártó által meghatározott valamennyi átadási, műszaki és minőségi követelménynek.
Használt gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata
Az átlagos séma szerint az autót a szakszervizben újonnan üzembe helyezik, majd a környezetvédelmi felülvizsgálat szempontjából azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a soron következő vizsgálati rendet állapítják meg. Bár a korábbi gyakorlathoz képest már korántsem olyan tipikus, de még mindig nem elhanyagolható azoknak az autóknak a száma, amelyek használtan kerülnek az országba, és ezeknél természetesen nem alkalmazható az új autóknak biztosított kedvezményes eljárás.
Ezen kívül is előfordulnak még olyan esetek, amikor az autót soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni:
Ha a gépkocsi a közúti vagy a telephelyi ellenőrzés, illetőleg az időszakos vizsgálat alkalmával végzett műszeres mérés szerint a gépkocsitípusra a 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott megengedhető legmagasabb mértéknél többet szennyez, a területi közlekedési felügyelet a helyszínen az igazolólap érvényességét 15 napra korlátozza, és a plakettet a rendszámtábláról eltávolítja.
Ha a dízelmotoros gépkocsi a 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet szerint megengedhető legmagasabb érték kétszeresénél több füstöt bocsát ki, a területi közlekedési felügyelet a helyszínen
A felülvizsgálat gyakorisága
A felülvizsgálat gyakorisága több szempont figyelembe vételével állapítható meg. Egyes esetekben kizárólag a gépjárművet meghajtó motor fajtáját kell vizsgálni, máskor vizsgálni kell, hogy az első forgalomba helyezés óta mennyi idő telt el, illetve mérvadó, hogy használják-e a járművet áru- vagy személyszállításra, illetve mentésre.
Meddig érvényes a zöldkártya?
A soron következő környezetvédelmi felülvizsgálat esedékessége - a korábbi ellenőrzéshez képest - az igazoló lap és a plakett érvényességi határidejétől függ, és ezen érvényességi határidőn belül kell elvégeztetni a következő vizsgálatot. Az érvényességi idő:
Mit vizsgálnak a környezetvédelmi vizsgálat során?
A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmát vizsgálják, amelynek megengedett legnagyobb mértékét, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelményt a gyártó az általa kibocsátott műszaki dokumentációban (javítási kézikönyv, vizsgálati, beállítási utasítás stb.) rögzíti. A dízelmotoros járművek esetében a gyártó által előírt füstölési érték az ENSZ EGB 24. számú előírás, illetve azzal külön jogszabály szerint egyenértékű előírások szerint a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző táblán feltüntetett adat.
A gyártó által kibocsátott dokumentációban szereplő adatok helyett alkalmazható a Közlekedési Főfelügyelet által elfogadott kiadványokban, adatbázisokban az adott típusra (változatra, kivitelre) megadott érték. A Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyott adatforrások listáját évente közzéteszi a GKM hivatalos lapjában.
Az 1969. július 1-je előtt gyártott négyütemű Otto-rendszerű motorral meghajtott gépkocsit a motor normális működése mellett elérhető legalacsonyabb kibocsátási szintre kell beszabályozni, és az és az így elért értékkel megfelelőnek kell minősíteni.
Speciális szabály vonatkozik a közúti forgalomban részt vevő, verseny céljára kialakított gépkocsikra. Ezeknél a járműveknél a területi közlekedési felügyelet engedélyezési eljárás keretében határozatban állapítja meg a motor beállítási adatait és a megengedett kibocsátási értékeket. Az engedélyező határozatot a versenygépkönyvvel együtt kell tartani.
Igazolólap vagy plakett megsérülése, elvesztése
Ha a plakett megsérült vagy azt jogosulatlanul eltávolították, a gépkocsi tulajdonosa, illetve üzembentartója azt köteles 15 napon belül pótolni.
Az igazolólap vagy a plakett megsérülése, rongálódása, a plakett jogosulatlan eltávolítása esetén, valamint a gépkocsi hatósági alvázszámmal történt ellátása esetén a régi, érvényes, de még olvasható igazolólap adatai alapján - az érvényességi idő meghagyásával - bármely felülvizsgáló szervezet vagy a területi közlekedési felügyelet az eredeti igazolólap elvétele mellett, mérés nélkül új igazolólapot ad ki és új plakettet helyez fel.
A rendszám jogszerű megváltozása esetén:
Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült igazolólap helyett másolat nem állítható ki, és csak úgy pótolható, ha az érintett újabb felülvizsgálatot végeztet.
A zöldkártya kiadásának díja
A környezetvédelmi felülvizsgálaton megfelelt gépkocsihoz a felülvizsgáló szervezet:
A környezetvédelmi igazolólap vagy plakett kiadásáért 1180 forintot kell fizetni.
A fegyveres erők és rendvédelmi szervek részére az igazolólapot vagy plakettet a közlekedési hatóság az önköltség megtérítése ellenében adja ki.
A környezetvédelmi igazolólap vagy plakett kiadásáért fizetendő összeg mellett a zöldkártya díjához hozzá kell számolni a környezetvédelmi felülvizsgálat díját is, amely a jármű műszaki paramétereitől függ:
kétütemű: 2 900 forint, dízelmotoros: 5 400 forint;
benzin- és dízelmotoros gépkocsi: 6 100 forint, benzinmotoros gépkocsi, amelyhez célműszer (speciális fordulatszámmérő) szükséges: 8 500 forint, elektronikusan szabályozott befecskendezésű dízelmotoros személygépkocsi, kisteherautó és kisbusz (3500 kg megengedett legnagyobb össztömegig): 8 500 forint, elektronikusan szabályozott befecskendezésű tehergépkocsi, vontató és autóbusz (3500 kg megengedett legnagyobb össztömeg felett): 11 600 forint.
A gépkocsinak a motorállapot felülvizsgálatát és a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérését is magában foglaló, a gyártó által előírt futásteljesítmény szerinti ellenőrzése vagy javítása után a gépkocsi tulajdonosának (üzembentartójának) a környezetvédelmi felülvizsgálatért 1640 forintot kell fizetnie.
A zöldkártya pótlásának díjai
A megsérült igazolólap, valamint az elveszett vagy megsérült plakett pótlásának, valamint az igazolólap és plakett rendszámváltozás miatti cseréjének díja összesen 1640 forint.
Ha az igazolólap elveszett, ellopták vagy megsemmisült, nem kapható helyette másolat, csak úgy pótolható, ha az érintett újabb felülvizsgálatot végeztet (vagyis a kiadásért fizetendő és az eljárási díjat is ki kell fizetni).
forrás: magyarország.hu
A járművek műszaki vizsgálatát, vizsgáztatását, vagy az első forgalomba helyezés előtt, vagy időszakosan kell elvégezni az NKH regionális igazgatóságánál.
Forgalomba helyezés előtti vizsgálat
A járművet a forgalomba helyezés előtt az NKH regionális igazgatóságánál be kell mutatni. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít .
A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére az NKH regionális igazgatósága a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti .
Mit vizsgálnak?
Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását ellenőrzik. A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben találhatjuk meg.
A műszaki vizsgálat eredménye
Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, kiállítják a műszaki adatlapot, amely tartalmazza:
A Műszaki adatlap a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő 90 napig használható fel.
Milyen időközönként kell vizsgáztatni a járművet?
Az időszakos vizsgálat határidejét (vagyis ezen időn belül kell újra levizsgáztatni a járművet) új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított :
kell meghatározni. Ha a jármű műszaki állapota indokolja, a fentiekben meghatározottnál rövidebb határidő is megállapítható.
Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt az NKH Központi Hivatala által meghatározott szempontok szerint korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
Mit jelent az időszakos műszaki vizsgálat?
Az NKH regionális igazgatósága a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsijai forgalmi engedélyének érvényességi határidejét időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott - a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőségéért fennálló - felelősségét.
Az időszakos vizsgálaton az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását - a járművek méreteire, tömegére, tengelyterhelésére, a fajlagos motorteljesítményre, a terhelhetőségre és a vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek kivételével -, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrzik.
Nem csak akkor kell időszakos műszaki vizsgálatra vinni a járművet, ha annak lejárt a forgalmi engedély érvényessége. Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni az NKH regionális igazgatóságánál azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták:
Az időszakos vizsgálatot az NKH regionális igazgatósága vizsgáló állomásán vagy a meghatározott feltételek alapján vizsgáló állomásként kijelölt gépjárműfenntartó szervezet telephelyén (kijelölt vizsgáló állomás) az NKH regionális igazgatósága nevében a vizsgabiztos végzi. Egyéb gépjárműfenntartó szervezet vagy az üzemeltető az NKH regionális igazgatósága - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetében - az időszakos vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.
I. Az időszakos vizsgálat során a vizsgabiztos - a II. pontban meghatározott kivétellel - a gépjármű és a pótkocsi azonosító adatainak ellenőrzését az 5/1990. (VI. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletében meghatározott technológia alkalmazásával integrált vizsgálat keretében végzi.
II. Az integrált vizsgálat mellőzésével - a járműazonosítók szemrevételes ellenőrzése mellett - végezhető az időszakos vizsgálat, ha a vizsgált járművön már végeztek előzetes eredetiségvizsgálatot, illetőleg integrált vizsgálatot. Az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténte a következő módokon igazolható :
Az I. pontban meghatározott integrált vizsgálati kötelezettség hatálya alá tartozó jármű időszakos műszaki vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhető el, ahol biztosított az integrált vizsgálat 5. számú mellékletben meghatározott technológiája .
Az integrált vizsgálat eredményét az időszakos vizsgálatról kiadott határozat tartalmazza.
A műszaki vizsga díja
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat díja (alapdíj) :
Az egyes közúti járműveken elvégzett vizsgálatok további díjai az alapdíjon felül (pótdíj) :
forrás: magyarorszag.hu
A járművezetésre jogosító okmányok megszerzésének és érvényességének feltétele, hogy az okmányok tulajdonosai - a jogszabályban előírt - egészségi alkalmassági feltételeknek is megfeleljenek. Ezért a járművezetésre jogosító okmányok első megszerzését megelőzően, majd az okmány megszerzését követően meghatározott időközönként a járművezető köteles orvosi vizsgálaton részt venni.
Az egészségi alkalmassági vizsgálaton azt igyekeznek megállapítani, hogy a járművezetőnek vagy a leendő járművezetőnek van-e olyan betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága, illetve érzékszervi fogyatékossága, amely miatt - egészségi szempontból - alkalmatlan a közúti járművezetésre. Ezen felül a vizsgálat során határozzák meg azokat a feltételeket és korlátozásokat is, amelyek mellett a járművezető - betegsége, testi vagy érzékszervi fogyatékossága esetén is - biztonságosan részt vehet a közlekedésben.
Alkalmassági vizsgálat első alkalommal
Azoknak, akik első alkalommal szereznek vezetői engedélyt előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. A leendő járművezető a vizsgálat elvégzését leghamarabb a vezetői engedély - gépjármű kategóriától függő - legkorábbi megszerezhetőségét (alsó korhatárának betöltését) megelőző egy évvel korábban kérheti. Például a "B" kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító okmányt a 17. életév betöltésétől lehet megszerezni, ezért az előzetes vizsgálatot a 16 éves kortól lehet elvégezni.
Időközi alkalmassági vizsgálat
A vezetői engedéllyel már rendelkező személyeknek - meghatározott időközönként - ún. időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venniük, mert a vezetői engedély csak az orvosi vizsgálaton megállapított időpontig jogosít vezetésre. Néhány esetben a vezetői engedély egészségügyi érvényességének lejártát követően is feljogosít bizonyos járművek vezetésére. Például, ha a "B" kategóriára érvényes vezetői engedély érvényessége a fenti okból jár le, a személy továbbra is vezethet:
Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat jogszabályban előírt időpontja függ a vizsgálaton megjelenő személy életkorától, valamint attól, hogy milyen alkalmassági csoportra vonatkozóan kéri az alkalmasság megállapítását.
Az alkalmassági csoportok
Bárki kérheti akár az 1., akár a 2. alkalmassági csoportra vonatkozó vizsgálatok elvégzését, de a vizsgálatot végző orvosnak mindenképpen a 2. alkalmassági csoportba kell sorolnia azokat, akik a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet vagy megkülönböztető jelzéssel ellátott járművet vezetnek, illetve akik közúti járművezetői munkakörben dolgoznak. Ennek azért van jelentősége, mert az 1. alkalmassági csoportra vonatkozóan alkalmasnak minősített személy nem végezhet olyan járművezetői tevékenységet, amelyet csak a 2. alkalmassági csoportba tartozók végezhetnek.
A vizsgálat esedékessége
Az 1. alkalmassági csoportba tartozó járművezetők - amennyiben nem rendelik el soron kívüli vizsgálatukat - a következő időszakonként kötelesek az alkalmassági vizsgálaton megjelenni:
A 2. alkalmassági csoportba tartozó személyek - amennyiben nem kötelezték őket soron kívüli vizsgálatra - ennél rövidebb időközönként kötelesek a vizsgálaton megjelenni:
Az első fokú vizsgálat
Az 1. alkalmassági csoportba tartozó tartózó járművezető esetén a vizsgálatot - első fokon - az illetékes háziorvos végzi el. A 2. alkalmassági csoportba tartózók esetén a vizsgálatot csak a munkáltató részére alapszolgáltatást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa ("üzemorvos") hatáskörébe tartozik. Néhány testületnél és munkáltatónál (pl.: a rendőrségnél, a fegyveres erőknél, a MÁV-nál) a testület, illetve a munkáltató által kijelölt orvos látja el ezt a feladatot. Előfordulhat, hogy valaki tartós munkavállalás miatt tartózkodik külföldön, ilyenkor nem kell haza utaznia a vizsgálat elvégzéséért, mert azt a külképviselet orvosa is elvégezheti.
Azoknak a személyeknek az egészségügyi alkalmassági vizsgálatát, akiknek művégtag használata szükséges a járművezetéshez vagy akik csak meghatározott típusú vagy átalakított illetve segédberendezéssel ellátott közúti jármű használata esetén alkalmasak a vezetésre - első fokon - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének állandó vagy ideiglenes lakóhely szerinti első fokú bizottsága végzi el a vizsgálatot.
Az alkalmassági vizsgálat feltételei
A vizsgálat csak abban az esetben végezhető el, ha vizsgálatot kérő személy bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ számát) igazoló hatósági igazolványát (TAJ-kártya) vagy bizonyítványát, valamint a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolja a személyi igazolványával vagy egyéb erre alkalmas okirattal.
A gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat térítési díj ellenében igénybe vehető egészségi szolgáltatás, ezért - mind az első, mind a második fokú - vizsgálatért az életkortól és a vizsgálat fokától függően díjat kell fizetni.
Az első fokú orvosi vizsgálat:
Ha a díjat a vizsgálatra jelentkező személy a helyszínen, készpénzben fizeti ki az orvos köteles erről nyugtát adni.
Az orvos nem végezheti el a vizsgálatot - az ilyen irányú kérésére ellenére sem -, ha a vizsgálaton megjelent személy egészségi állapota a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásolná.
A vizsgálat eredménye
Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat, valamint az új típusú vezetői engedély esetében az időszakos és a soron kívüli vizsgálat elvégzését követően az orvos "alkalmassági vélemény"-t állít ki, amelyben közli a vizsgálat eredményét és a következő (időszakos vagy soron kívüli) vizsgálat időpontját a megvizsgált személlyel. A vezető engedély kiállításakor és érvényesítésekor ezt az alkalmassági véleményt kell bemutatni az okmányirodán, és ez alapján fogják a járművezetői engedély érvényességét megállapítani, valamint az egészségi alkalmassággal kapcsolatos feltételeket és korlátozásokat, illetve az ennek megfelelő kódokat a vezetői engedélybe bejegyezni.
Az első fokú egészségügyi szerv az időszakos vagy a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot követően 2 példányban - a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet melléklete szerinti tartalmú - véleményt állít ki, és meghatározza a következő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját.
Feltételes és korlátozott alkalmasság
Az alkalmasságot feltételekkel is megállapíthatja az orvos. Erre akkor kerül sor, ha a járművezető csak gyógyászati segédeszköz (pl. művégtag) vagy a járműben a szokásostól eltérő kezelő berendezés (pl. kézi működtetésű gáz vagy fék) használatával alkalmas a vezetésre.
Az alkalmasság bizonyos korlátozásokkal (pl.: sebességkorlátozás) is megállapítható. A korlátozásokat a járművezető fogyatékossága vagy a jármű átalakítása miatt azért kell elrendelni, mert a járművezető csak így tud biztonságosan részt venni a közlekedésben.
Az alkalmatlanság megállapítása
Ha az időszakos alkalmassági vizsgálat eredményeképpen az orvos a vizsgált személy alkalmatlanságát állapítja meg, ezt az alkalmassági véleményben közli. Ilyenkor a régi vezetői engedély sem érvényesíthető, és az orvos az alkalmatlanság tényéről tájékoztatja az illetékes rendőrhatóságot.
Az orvos azonban ebben az esetben is megállapíthatja az újabb egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját, annak figyelembe vételével, hogy a vizsgált személy állapotában előreláthatóan mikor következik be olyan mértékű javulás, amikor az alkalmassága már megállapítható lesz. Ha az orvos ilyen időpontot nem jelöl meg, a járművezető is kérheti a soron kívüli vizsgálat elvégzését, de ennek feltétele, hogy orvosi bizonyítvánnyal kell igazolnia az olyan mértékű állapotjavulását, amelyre tekintettel feltehetőleg alkalmasnak fogják nyilvánítani.
Egyéb megállapítások
Előfordulhat, hogy a járművezetőt egészségileg alkalmasnak találják, de a vizsgálat feltár valamilyen - az alkalmasságot nem befolyásoló - szervi elváltozást. Ha ezt a biztonságos vezetés érdekében feltétlenül ismerni kell, az orvos köteles erről tájékoztatni a megvizsgált személyt.
Ezen felül a vizsgálat tapasztalatai alapján az orvos akár előzetes, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot is elrendelhet.
A másodfokú vizsgálat
Amennyiben a vizsgált személy nem ért egyet az orvosi véleményben foglalt megállapításokkal a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kezdeményezheti a megállapítás felülvizsgálatát (ún. felülvéleményezési kérelem). A járművezetőn kívül kérheti még a másodfokú vizsgálat elvégzését:
A másodfokú vizsgálat elvégzése
A kérelmet a vizsgálatot első fokon elvégző orvoshoz (vagy szervhez) kell eljuttatni. Az orvos ezt követően beutalót állít ki, és megküldi ezt az alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságnak.
Másodfokon a vizsgálatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének az állandó vagy ideiglenes lakóhely szerint illetékes a megye (a főváros) területén kijelölt első fokú bizottsága végzi el. Azok esetében, akiknek az első fokú vizsgálatát nem a háziorvos vagy az "üzemorvos" végezte el - hanem egy kijelölt orvos - a kijelölő szerv vagy munkáltató megfelelő főorvosi bizottsága fog másodfokon eljárni. A másodfokú véleményezésben az első fokon eljáró orvosok már nem vehetnek részt.
A másodfokú vizsgálatot ugyanolyan feltételekkel lehet elvégezni, mint az első fokút, de a vizsgálatért fizetendő térítési díjak magasabbak:
A másodfokú vizsgálat eredménye
A vizsgálat elvégzését követően a bizottság vezetője közli a felülvizsgálati véleményt:
Alkalmasság esetén az új vezetői engedély kiadásához kiállítja az alkalmassági véleményt.
Soron kívüli vizsgálatra kötelezés
Bizonyos esetekben az időszakos vizsgálatra jogszabályban meghatározott időnél korábban köteles a járművezető az orvosi vizsgálaton megjelenni. Soron kívüli vizsgálatra kell elmenni, ha például a korábbi alkalmassági vizsgálaton az orvos - valamilyen egészségügyi ok miatt - a vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg.
Az orvos jogszabályban meghatározott szervek vagy személyek kezdeményezésére is elrendelheti a soron kívüli vizsgálatot. Soron kívüli vizsgálatot kezdeményezhet például a közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatott személy munkáltatója vagy bármelyik orvos, aki olyan egészségi rendellenességet állapít meg, amely az alkalmasságot kérdésessé teszi vagy például epilepsziás tünetekről, kábítószer függőségről, forgalomban való részvételt befolyásoló látás vagy hallászavarról van tudomása.
Mikor kötelező soron kívüli vizsgálatra jelentkezni?
Mivel a közúti járművezető a jármű vezetése alatt fokozattan felel mások életéért, testi épségéért, ezért maga is köteles a soron kívüli orvosi vizsgálatra jelentkezni, ha egészségi állapota romlik és ez a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlanná teheti vagy befolyásolhatja. Például a járművezető orvosi vizsgálatra tartozik jelentkezni, ha a látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás vagy a hallásban a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés következik be, vagy ha eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt.
A rendőr a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha
A balesetveszélye vagy a balesetben súlyosan megrongálódott járművekkel - 3. és 6. pont - nem lehet tovább közlekedni, a többi esetben a rendőr az okmányról átvételi elismervényt ad, amellyel a lakóhelyig vagy a telephelyig lehet közlekedni.
A tartósan belföldön üzemeltetett, ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre olyan V betűjelű rendszámot kell kiadni, amelynek érvényessége a vámhatóság által meghatározott visszaviteli határidőhöz igazodik. A V betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ahhoz tartozó forgalmi engedélyt, az érvényesség lejártát követően, vagy az átrendszámozáskor (végleges külföldre történő kivitel, vagy magyarországi forgalomba helyezés) le kell adni .
A Z betűjelű rendszámtábla kiadásának feltételei:
A Z rendszámtábla csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van .
Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának feltétele, hogy az ügyfél igazolja:
A P, az E és az M rendszámtáblával csak Magyarországon lehet közlekedni .
Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának - közlekedési igazgatási hatóság által történő - engedélyezési feltételei:
Kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a járműgyártónak, a járműjavítónak, a közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, de javítás alatt álló jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban .
A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű használatának korlátjai:
Fontos tudni, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozását követően a vámkezelési eljárásokban elsődlegesen alkalmazandó jogszabály a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény az eltérést engedő területeken tartalmaz szabályozást.
Az Európai Közösségen kívülről történő behozatal
Az Európai Közösség területén kívülről történő gépjárműimport esetében azonos szabályok vonatkoznak az új, illetve használt gépjárművekre.
Vám elé állítás
Ha bármilyen vámárut - így autót is - a Közösség vámterületére behoz valaki, azt vám elé kell állítania. A gyakorlatban a vám elé állítás során a határvámhivatalnál Egységes Vámárunyilatkozat kitöltésével kell kérni a gépjármű árutovábbítási vámeljárás keretében történő, illetékes belterületi vámhivatalhoz továbbítását. A határvámhivatal az árutovábbítási vámeljárás keretében megállapítja a fizetendő közterheket, melyek későbbi megfizetésére vámbiztosíték kérhető. Ezt követően a határvámhivatal a vámokmányok záradékolásával a gépjárművet az ügyfél által megjelölt belterületi vámhivatalhoz továbbítja vámhatóságot.
Vámbiztosíték
A harmadik országból importált gépjárművek esetében a határvámhivatal a felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak összegének erejéig vámbiztosítékot kér. Nem közösségi adók és díjak a gépjárművek esetében különösen az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó és a környezetvédelmi termékdíj. 2005-től mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól a vámhatóság által megbízhatónak minősített fuvarozó és szállítmányozó, továbbá az engedélyezett címzett, valamint a vámudvart üzemeltető vámügynöknek a rendszeres tevékenysége keretében telephelyére érkező átmeneti megőrzés alá vont áru.
A vámbiztosíték - a készpénz letétbe helyezésén vagy a kezességvállaláson túl - az annak nyújtására kötelezett választása szerint lehet:
Amennyiben a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodásban a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a hitelintézet által a befizetésről kiállított bizonylat alapján a közölt vámot és nem közösségi adókat és díjakat biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható vámhatóságot.
Szabad forgalomba bocsátás
A személygépkocsi szabad forgalomba bocsátását Egységes Vámárunyilatkozat benyújtásával lehet kérni az illetékes fővámhivataltól.
Az árunyilatkozathoz csatolni kell
A Közlekedési Felügyelet vámkezeléshez kapcsolódó tájékoztatója, továbbá az érvényes műszaki és környezetvédelmi előírások megtalálhatók a Közlekedési Felügyelet honlapján.
Legfontosabb követelmény, hogy az adott gépjármű zaj és légszennyezési értéke ne haladja meg az adott járműkategóriára megadott határértékeket.
A vámeljárás lezárásaként a vámhivatal határozattal kiszabja a vámot és egyéb nem közösségi adókat és díjakat. A vámhatározatot a gépjármű forgalomba helyezésekor be kell mutatni a Közlekedési Felügyeletnél.
A regisztrációs adó fizetési kötelezettséget keletkezésének időpontja:
Az Európai Unió tagállamából történő behozatal
Az Európai Közösség területéről származó személygépjárművek esetében eltérő szabályok vonatkoznak az új, illetve használt járművekre. Az Európai Unió valamely tagállamában vásárolt személygépjármű, hasonlóan az egyéb árukhoz mentesül a vámeljárás alól. A regisztrációs adó, illetve általános forgalmi adó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében azonban továbbra is fel kell keresni a vámhatóságot.
Új személygépjármű behozatala a Közösség területéről
A regisztrációs adó megfizetése szempontjából új gépjárműnek tekintendő az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el.
A regisztrációs adó megfizetésére irányuló adóigazgatási eljárás a Regisztrációs Adó Adatlap/Határozat elnevezésű formanyomtatvány, valamint a mellékletét képező Igazolás benyújtásával kérhető a vámhivataltól. A vámhivatal a Regisztrációs Adó Adatlap/Határozat záradékolásával állapítja meg a fizetési kötelezettséget, és a második példány átadásával közli azt. Az adók befizetését követőn a vámhivatal záradékolt Igazolást ad ki a befizetés megtörténtéről.
Amennyiben a vámhivatal nem fogadja el az ügyfél által bevallott ellenértéket, az általános forgalmi adó alapjaként a gépjármű adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékét veszi számításba. Ebben az esetben mindig külön alakszerű közigazgatási határozatot kell hoznia.
Használt személygépjármű behozatala a Közösség területéről
A használt személygépjármű behozatalához kapcsolódó adóigazgatási eljárás mindössze annyiban tér el az új személygépjármű behozatala esetén követendő eljárástól, hogy a használt autó beszerzése mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól. Használt gépjármű esetében a fővámhivatal csak a regisztrációs adót szabja ki.
Illetékességi szabályok
A regisztrációs adót a fővámhivatalok, illetve Pest megye és Budapest közigazgatási területén a Magánforgalmi Fővámhivatal, a Buda-térségi Fővámhivatal, a Dél-Pest térségi Fővámhivatal és az Észak-Pest térségi Fővámhivatal szabja ki.
A folyamatos díjfizetésről
A díjak folyamatos fizetéséről az üzembentartónak - felszólítás nélkül- kell gondoskodnia. A díjakat - legkésőbb - az esedékességtől számított 30 napon belül be kell fizetnie.
A szerződés megszűnése
Ha a szerződő az esedékes díjat - az esedékesség napjától számított - 30 napon belül nem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a 30. nap 24.00 órakor automatikusan megszűnik! A szerződés megszűnhet érdekmúlással is: ennek leggyakoribb esete, ha a tulajdonos a járművet elidegeníti. Erről a tényről 15 napon belül értesíteni kell a biztosítót! A szerződés írásban, a naptári év végére, legalább 30 nappal korábban felmondással is megszüntethető mind a szerződő, mind a biztosító részéről.
Biztosítatlanul...
A Magyar Biztosítók Szövetsége a károsult kárát akkor is megtéríti, ha a károkozó nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással, viszont az így kifizetett összeget, a felmerült költségekkel és kamatokkal együtt visszaköveteli a mulasztó üzembentartótól!
Az ellenőrzésről
A szerződés megkötését a biztosító által kiállított kötvény, vagy (általában egy kártya alakú) igazolólap, a folyamatos díjfizetést pedig a csekkszelvény tanúsítja. Ha Ön banki átutalással teljesít, akkor a befizetésről a biztosítója külön igazolást küld. Ezeket a dokumentumokat tartsa a forgalmi engedély mellett, mert a hatóságok ellenőrzik. Tavaly óta az informatikai (számítógépes) ellenőrzés is működik.
forrás: mabisz.hu
